A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963 (Szeged, 1963)

Marián Miklós: A Közép-Tisza kétéltű és hüllő világa

A KÖZÉP-TISZA KÉTÉLTŰ ÉS HÜLLŐ VILÁGA A módszer és a vizsgált terület Állattani irodalmunkban kevés olyan munka van, amely egy-egy hazai táj kétéltűinek és hüllőinek élettani és környezettani viszonyait vizsgálja. Folyoinkkal, mint a kétéltűek és hüllők sajátos élőhely egységével, eddig még nem foglalkozott herpetológiai irodalmunk. Ezek késztettek arra, hogy potamobiologiai szempontok szerint és az oekologiai viszonyok szem előtt tartásával kíséreljem meg bemutatni a Tisza középső szakaszának herpetofaunáját. A vizsgált területen élő amphibiák és reptiliák rendszertani sajátosságait egy későbbi dolgozatomban fogom ismertetni. Munkám folytatása a Felső-Tisza kétéltű-hüllő világáról írt tanulmányomnak (Marián, 1960) és része az egész Tisza herpetofaunájáról készülő feldolgozásnak. A Közép-Tisza vizsgálatát hat év óta végzem, mint a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott Tiszakutató Munkaközösség tagja. Az 1957-ben és 1958ban lezajlott tiszakutató expedíciókban áttekintettem a feldolgozási lehetőségeket és a következő években részletesebb kutatás alá vettem a Tokaj—Szeged között húzódó Tisza szakaszt. Évenként mintegy hat hetet fordítottam a folyó vizsgálatára. Hoszszabb, rövidebb kiszállásaim különböző évszakokra estek és a legkülönbözőbb időjárási viszonyok között figyeltem a herpetofauna életét. Utaimat gyalog és kerékpárral, majd az utolsó években motoros ladikkal tettem meg. (Utóbbi igen alkalmas eszköznek bizonyult a munkához.) Vizsgálatom kiterjedt: a) az „élő" Tisza vizére és a védgátak között elterülő árterületére (a gátak külső lejtőit is kutatási területemhez sorolom), h) a holt-ágakra és árterükre, különösen azoknak az „élő" Tisza közelében húzódó szakaszaira. A gyűjtött anyag a szegedi Móra Ferenc Múzeum herpetológiai gyűjteményében van. Munkám révén általános képet nyertem a középső szakasz természeti adottságairól és a herpetofauna életviszonyairól. Természetesen a félévtized nem volt elég, hogy a mintegy 350 km hosszú szakasz minden pontját egyforma pontossággal ismerhessem meg. Egyes súlyponti területeket — mint Tokaj, Tiszaug környéke, vagy a Mindszent—Szeged közötti szakasz — hosszan és alaposan vizsgáltam, másokat viszont kevésbé részletesen. 207