A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963 (Szeged, 1963)

Gallé László: Nagyszámú ascidiumképződés néhány érdekes esetéről

Több évtizedre visszanyúló megfigyeléseim igazolják, hogy Ulmusoknál, Ti1 iáknál és Celtiseknél nyesegetés vagy más mechanikai sérülést követően rendszeresen fellép az ascidiumképzés, amely egyes egyedeken tömegjelenség, másoknál kevesebb, de mindhárom genusban előfordul. Nagyszámú ascidiumképzést hársfán L. R Abb. 10, kép. Tölcséres levélke Parthenocissus quinquefolia (L.) Planch, em. Gräbn. összetett leveléru (A szerző rajza.) Cernik (Olomoue) csehszlovák teratológus is megfigyelt s erről, mint feltűnő esetről értesített. (In litt. Dr-is L. F. Cernik ad me, 18. X. 1938). Gleditsia triacanthoson 1827. és 1960. évek között különböző alföldi lelőhelyeken magam gyűjtöttem (Gallé, 1940:74.), később Zsolt J. (Zsolt, 1957.-17J különböző hazai lelőhelyeken figyelt meg. Valószínűnek látszik, hogy a megfigyelt tölcsérképzés és más levélrendellenességek az auxinkoncentrációban a sérülések következtében beálló változások, elsősorban az auxinkoncentráció emelkedésének következményei. Azt a problémát, hogy az említett fajoknál az ascidiumképződés mennyiben válik örökletessé, s hogy a rendellenes levelű mutánsok mennyiben állandósulhatnak, későbbi megfigyelések és kísérletek dönthetik el. 204