A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1963 (Szeged, 1963)

Gallé László: Nagyszámú ascidiumképződés néhány érdekes esetéről

NAGYSZÁMÚ ASCIDIUMKEPZODÉS NÉHÁNY ÉRDEKES ESETÉRŐL Több növényi szervrész fejlődése a levél átalakulására vezethető vissza. A növény szaporító szervének, a virágnak egyes részei: a csésze, párta, porzó és termő is levélképletekből alakultak. Ezek közül a normális levélképletekhez legközelebb a zöld színű csészelevelek állnak. A porzó és a termő alaktanilag már nem vezethető vissza ilyen könnyen a levéleredetre, a történeti szervfejlődéstan és bizonyos rendellenes alakulások azonban kiváló bizonyítékokat mutatnak fel foliáris eredetük igazolására. Az említett szervekhez hasonlóan levélátalakulásra vezethető vissza a rovaremésztő növények fogókészülékeinek képződése is. Ezeknél a növényeknél a táplálkozás módjának alapvető megváltozása eredményezi a lomblevelek szükségszerű módosulását. A rovarfogó növények tömlői vagy tölcséralakú levelei tehát az eltérő táplálkozás szolgálatában alakulnak át. Az eltérő táplálkozás itt a nitrogén tartalmú talajsók hiányára, illetőleg a talaj nitrogénszegény voltára vezethető vissza. A rovarfogó növények tömlőihez hasonló tölcséralakú levélképletek, ascidiumok, rendellenességként olyan növényeken is fejlődhetnek, amelyeknek egyébként rovarfogásra módosult leveleik nincsenek. Az ascidiumképződés a zárvatermők s ezek között is elsősorban a kétszikűek tulajdonsága. A nyitvatermők (Gymnospermatophyta) közül pl. a Ginkgo biloba, Abb. 1. kép. Az Ulmus campestris L. levélfejlődése; A a szár tenyészőcsúcsa (v) két levéldudorral, a fiatalabb levéldudor (b) még nem tagolt, az idősebb levéldudoron már meg lehet különböztetni a levéldudor csúcsát (o) és alapját (g); В az idősebb levéldudor egymagában, oldalt, kívülről nézve. (Strassburger és Filarszky nyomán.) az egyszikűek közül pl. az Agave americana, a Gasteria brachyphylla vagy a Xanthostoma appendiculatum növényeknél ismeretes. Ezek az ascidiumok aszerint, hogy egyetlen levélből, vagy — főleg összetett levelű növényeknél — több levélke összenövéséből keletkeznek, egy-, két- vagy többle velűek lehetnek. Fejlődésmechanizmusuk megértéséhez a levélkezdemények kialakulását kell nyomon követnünk. 197