A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962 (Szeged, 1962)

Marián, Miklós: A fehér gólya Magyarországon az 1956–1958 években (kivonat)

A FEHÉR GÓLYA MAGYARORSZÁGON AZ 1956-1958. ÉVEKBEN Az 1958. évi nemzetközi gólyaállomány-felvétel magyarországi eredményei A fehér gólya (Ciconia ciconia L.) — amelynek állománya az elmúlt évtizedben «erős csökkenést mutatott — fontos szerepet játszik a populációs biológiai vizsgálatokban, valamint a mezőgazdaság állati kártevői elleni biológiai védekezésben. Érthető tehát, hogy tudományos és mezőgazdasági, valamint természetvédelmi szempontból egyaránt igen fontos a gólyaállomány teljes ismerete, az állományváltozás okainak kikutatása. Gólyaállomány felvételek Európában több mint fél évszázada folynak. Magyarországon az elmúlt húsz év alatt voltak vizsgálatok, ezek azonban többnyire csak az ország egyes vidékeiről szolgáltattak adatokat. 1956 és 1957-ben az államányfelvételezést a Madártani Intézet megfigyelőhálózata, valamint erre az alkalomra felkért személyek, intézmények végezték. Sajnos a megfigyelők lelkes munkája ellenére is — az ország területéhez mérten — kevés adat gyűlt össze. így általános következtetést levonni nem tudunk. Kivétel 1956-ban Győr-Sopron, Somogy és Szolnok megye, 1957-ben Győr-Sopron és Szolnok megye, ahol a megye nagy részéből összegyűjtötték az adatokat. Az 1956. és 1957. évi gólyaállományt az I. és II. táblázatok mutatják. Az adatokat nem összegeztem, miután hiányosak ahhoz, hogy belőlük összesített következtetéseket vonhassunk le. 1958 június-júliusában az állományfelvételt a Madártani Intézet vezetésével bonyolítottuk le: I. A Madártani Intézet dr. Kéve András kezdeményezésére felkérte a Magyar Postavezérigazgatóságot, hogy támogassa munkánkat. A posta készséggel sietett segítségünkre és dr. Kindzierszky Emil vezetésével a kézbesítő hálózat bekapcsolódott a megfigyelő munkába. A postások feladatukat elismerésre méltó eredménnyel oldották meg és 2401 kérdőívet küldöttek be. II. A Madártani Intézet felkérte régi megfigyelő gárdáját, szerző pedig további 80 személyt és intézményt a munkában való részvételre. A hálózat nagy lelkesedéssel dolgozott és 723 jelentést küldött be. Míg a postások jelentése az ország egész területéről adott képet, de inkább csak a fészkek számát és helyét közli, a megfigyelőhálózat jelentései egy-egy kiválasztott terület fészkelési viszonyairól sok részletre kiterjedő képet szolgáltattak. Fenti módszerrel, hazai gólyakutatásunk történetében először, sikerült ilyen kiterjedt adatfelvételt lebonyolítani és a valóságot eléggé megközelítő, az ország egész területét magában foglaló gólyakatasztert felállítani. A hazai gólyaállomány 1958. évi elterjedési, szaporodási viszonyairól a III.— VIII. táblázatok tájékoztatnak. Ezekhez itt — helyhiány miatt — csak a legszüksé267