A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962 (Szeged, 1962)

Trogmayer Ottó: Népvárndorláskori telepnyomok Bokros határában

anyagra. Ezen az alapon, rendszeres ásatások során, mód adódik a kor településviszonyainak részletekbe menő vizsgálatára. Az objektum belsejéből előkerült leletanyag zömét a durva, rosszul égetett, vastag falú, meglehetősen nagyméretű, ún. házikerámia töredékei alkotják. Ez az anyag eléggé jellegtelen, korhatározásra nem alkalmas, általánosan előfordul az őskortól a népvándorlás kora végéig. A peremek egyenesek, vagy enyhén kifelé hajlók (I. 6). Egy peremtöredék ujjbenyomással tagolt (I. 4). Jellegzetesebbnek mondható egy, a kissé kihajló perem alatt futó vízszintes, plasztikus bordával ellátott nagyobb fazék töredéke (I. 9), valamint a durva vastag bográcsfülek (I. 3, 10, 11). Utóbbiak csoportjába tartozik egy, szórványként már ismertetett előkerült töredék is, amely a sírok alatti gödrök területéről származik (I. 8). Hasonló fülképzésű edény került elő a szeged-kúndombi temető 44. sírjából (1. kép).

1 A sírban az edényen kívül bronz boglárpárt, dinnyemaggyöngyöket, vaskést és egy zeg-zug mintájú, kettőskúpos orsógombot is leltek. Az orsógomb technikában és díszítésben megegyezik a Bokroson találttal. Az ilyen jellegű leletegyüttes a későavar temetők jellegzetes emlékanyagát idézi.

2 A telepről előkerült bográcsfülek, valamint az ujjbenyomással tagolt edényperemtöredék igen hasonlítanak a Szőreg—

В temető területéről előkerült bográcshoz. A temető sírjai a későavar időszakba tartoznak. Sajnos, a lelet előkerülésének körülményeit nem ismerjük, maga a tárgy is elveszett, csak a fényképnegatív őrződött meg a szegedi múzeumban

3 (2. kép). A plasztikus bordával díszített edényperemtöredék technikai hasonlóját a Szeged-Makkoserdő temető 199. sírjában,

4 valamint a Deszk—N temető 5. sírjában találjuk meg.

5 Csallány ezeket a típusokat a korai avar időszak leleteihez köti.

0 Megállapítja, hogy a későavar (griffes indás) csoportban ezek a formák, egy eset kivételével, nem ismeretesek. Megállapításai természetesen a temetők anyagára vonatkoznak. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy az ilyen díszítési mód, bizonyos változatokban az őskortól kezdve kimutatható. A későavar kerámiával részletesebben Horváth Tibor foglalkozott.

7 Három fő csoportra osztja az edényeket. A durva munkálású házikerámiáról már szólottunk. Egy töredék azonban finom megmunkálású és a sárga, vagy sárgásbarna edényekre emlékeztet. Igen finoman iszapolt, vékonyfalú, barnássárga, jó égetésű töredék (I. 1). Technikailag, színbelileg rokon akár a győri,

8 akár a kundombi edényekkel.

9 Ezek a kerámiaformák kizárólag avar temetőkben fordulnak elő, jellegzetesen az avar népesség emlékanyagához tartoznak.

10 1 Szegedi Móra Ferenc Múzeum Ltsz. 53. 1. 136/a. 2 Csallány Dezső: A Deszk—D számú temető avar sírjai. A. É. 1943. 3 Szegedi Móra Ferenc Múzeum fotoleltára Ltsz. 1129—30. vö. Höllrigl József: Árpád-kori kerámikánk. A. É. 1932—33. 91. p. 29. kép. 2. Móra közlése szerint az edény népvándorláskori temetőből való, az árpádkori bográcsok formai elődjének véli. 4 Csallány Dezső: Kora avarkori edények Magyarországon. Szeged, 1940. A Szegedi Városi Múzeum Kiadványai (V. 2). A tárgy a szegedi múzeumban van. Ltsz. 53. 31. 229. 5 Uo. (XV. 8). « Uo. 11. p. 7 Horváth Tibor: Az üllői és a kiskőrösi avar temető. AH. XIX. 8 Uo. (XLI. 8—11). 9 Szegedi múzeum anyaga. 10 Ugyancsak igen sok esetben találunk az avarkori kerámia anyagában bekarcolt hullámvonal kötegekkel díszített edényeket. A lelőhelyen talált töredék (I. 5) talán egy ilyen díszű edényből származhat. 6