A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962 (Szeged, 1962)

Bálint Alajos: A középkori Nyársapáti lakóházai

szén, ahol az alapfalak hiányoztak, két helyen sikerült nagyobb felületet kibonta­nunk — úgy láttuk, hogy a házat külső méretekben, 5,5X9,10 m-es nagyságúra épí­tették. A falvastagság általában 40 cm, néhol 35-ös része is volt. A hiányzó alapfa­lak közelében az egyik eredeti padlószintfolt 90X35, a másik 50X70 cm-es nagy­ságú volt. Mind a kettő szabálytalan ellipszis alakú. Az ÉK-i oldalon egy ágasfa és egy szelementartó ágas helyét bontottuk ki. Mindkettő 32—35 cm vastag, kerek átmetszetű oszlop lehetett. A bejárati ajtó a keleti oldalon állott. Ennek téglából kifaragott perselye is megmaradt. Az ajtóból is maradt egy 7X70 cm-es megszenesedett fadarab. Az ajtó­perselytől 115 cm-re, a megmaradt házalapra zuhant, 130X35 cm méretű, megsze­nesedett deszkadarab állott. A deszkadarab egyik vége mintegy 15 cm hosszúságban került a házalapra, a többi része a lesározott padlószinten került kibontásra. Az az elszenesedett fadarab, amely a persely közelében állott, valószínűleg az ajtószárny­nak az a része lehetett, amely a perselyen fordult. Szemben az ajtóval patkó alakú kemencéi éneket bontottunk ki. Ez valójában sütőfelület volt, amely a ház alapjaihoz simult. A kemence előtt 50—40 cm méretű pernyegödör állott, amelynek mélysége 12—15 cm. Maga a sütőfelület csaknem tel­jesen ép volt. Vörösre égetett felső sározása 2,5—3 cm, amelyet egészen apróra tö­rött, leterített cseréprétegre tapasztottak. A sütőfelület 1,45X1,50 m méretű. Magá­nak a kemencének felmenő falai vesszőfonatosak voltak. Ezt onnan tudjuk, hogy a sütőfelület széléhez kapcsolódó kemence felmenő falainak töredékeiben vesszőié­nyomatos, kiégett rögöket találtunk. A rögökben a vesszőlenyomatok 6—8 cm távol­ságra voltak. Érdekes megfigyelésünk volt, amikor azt tapasztaltuk, hogy a háznak pontosan az északi sarkában, tehát a bejárattal szemközt, a kemence mellett, a padlószint mintegy 6—7 cm-rel magasabban állott. Ez a kiemelkedés csak arra a részre terjedt, ameddig a kemence engedte. Téglalap alakú, 1,80X2,0 m méretű, erősen döngölt felületű. Arra gondoltunk, hogy ezen a helyen volt az ágy, kissé magasabban, mint a tulajdonképpeni padlószint. A bejárat felőli fal közelében fenőkő darabot találtunk (XX. t. 18.), s a házon kívül, az ágasfa és a szelementartó ágas helyeitől majdnem egyforma távolságra kétágú vasvilla töredéke került elő (XXII. t. 10). A szelementartó ágas mellett, de a ház külső oldalánál 25 X 12 X 10 cm méretű gerendavéget találtunk megszene­sedve. A ház hosszabbik oldala 31°-kal tért el az északi iránytól kelet felé. 6—7. házak (XXIII. tábla). A 6. ház alapjai csak nyomokban maradtak meg. Döngölt alapfalú, amelyet sárga színű agyagos földből készítettek. Ágasfáknak, vagy szelementartó ágasoknak nyomait sem találtuk. Szokatlan nagy méretű épület lehe­tett, szokatlan és eddig példa nélküli alaprajzzal. A lesározott padlószintet nagy ter­jedelemben, csaknem háborítatlanul sikerült kibontanunk. A 6. ház külsőméretekben 10,30 X 8,50 m nagyságú. Az alapfalak vastagsága általában 40 cm, a házbelsőben az osztófalak 20 cm vastagok. A ház hosszában, belül, az osztófalak csaknem pontosan felére osztják a házat. Egyik felében további osztásokat láttunk. Az osztásoknak megfelelően négy kisebb helyiséget figyelhettünk meg, amelyek belső méretben 1,50 X 3,55; 1,30 X 3,55; 1,35 X 3,55 és 2,00 X 3,55 m méretűek. Az ilyen szokatlanul kisméretű belső helyiségek mellett, szemben a bejárat­tal, 1,80 m átmérőjű, csaknem kerek kemence sütőfelületét bontottuk ki, amelyek mellől lapos tálkaszerű kemence-, ill. kályhabögrék töredékei kerültek elő (XXVIIL 62

Next

/
Thumbnails
Contents