A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962 (Szeged, 1962)

Bálint Alajos: A középkori Nyársapáti lakóházai

szén, ahol az alapfalak hiányoztak, két helyen sikerült nagyobb felületet kibontanunk — úgy láttuk, hogy a házat külső méretekben, 5,5X9,10 m-es nagyságúra építették. A falvastagság általában 40 cm, néhol 35-ös része is volt. A hiányzó alapfalak közelében az egyik eredeti padlószintfolt 90X35, a másik 50X70 cm-es nagyságú volt. Mind a kettő szabálytalan ellipszis alakú. Az ÉK-i oldalon egy ágasfa és egy szelementartó ágas helyét bontottuk ki. Mindkettő 32—35 cm vastag, kerek átmetszetű oszlop lehetett. A bejárati ajtó a keleti oldalon állott. Ennek téglából kifaragott perselye is megmaradt. Az ajtóból is maradt egy 7X70 cm-es megszenesedett fadarab. Az ajtóperselytől 115 cm-re, a megmaradt házalapra zuhant, 130X35 cm méretű, megszenesedett deszkadarab állott. A deszkadarab egyik vége mintegy 15 cm hosszúságban került a házalapra, a többi része a lesározott padlószinten került kibontásra. Az az elszenesedett fadarab, amely a persely közelében állott, valószínűleg az ajtószárnynak az a része lehetett, amely a perselyen fordult. Szemben az ajtóval patkó alakú kemencéi éneket bontottunk ki. Ez valójában sütőfelület volt, amely a ház alapjaihoz simult. A kemence előtt 50—40 cm méretű pernyegödör állott, amelynek mélysége 12—15 cm. Maga a sütőfelület csaknem teljesen ép volt. Vörösre égetett felső sározása 2,5—3 cm, amelyet egészen apróra törött, leterített cseréprétegre tapasztottak. A sütőfelület 1,45X1,50 m méretű. Magának a kemencének felmenő falai vesszőfonatosak voltak. Ezt onnan tudjuk, hogy a sütőfelület széléhez kapcsolódó kemence felmenő falainak töredékeiben vesszőiényomatos, kiégett rögöket találtunk. A rögökben a vesszőlenyomatok 6—8 cm távolságra voltak. Érdekes megfigyelésünk volt, amikor azt tapasztaltuk, hogy a háznak pontosan az északi sarkában, tehát a bejárattal szemközt, a kemence mellett, a padlószint mintegy 6—7 cm-rel magasabban állott. Ez a kiemelkedés csak arra a részre terjedt, ameddig a kemence engedte. Téglalap alakú, 1,80X2,0 m méretű, erősen döngölt felületű. Arra gondoltunk, hogy ezen a helyen volt az ágy, kissé magasabban, mint a tulajdonképpeni padlószint. A bejárat felőli fal közelében fenőkő darabot találtunk (XX. t. 18.), s a házon kívül, az ágasfa és a szelementartó ágas helyeitől majdnem egyforma távolságra kétágú vasvilla töredéke került elő (XXII. t. 10). A szelementartó ágas mellett, de a ház külső oldalánál 25 X 12 X 10 cm méretű gerendavéget találtunk megszenesedve. A ház hosszabbik oldala 31°-kal tért el az északi iránytól kelet felé. 6—7. házak (XXIII. tábla). A 6. ház alapjai csak nyomokban maradtak meg. Döngölt alapfalú, amelyet sárga színű agyagos földből készítettek. Ágasfáknak, vagy szelementartó ágasoknak nyomait sem találtuk. Szokatlan nagy méretű épület lehetett, szokatlan és eddig példa nélküli alaprajzzal. A lesározott padlószintet nagy terjedelemben, csaknem háborítatlanul sikerült kibontanunk. A 6. ház külsőméretekben 10,30 X 8,50 m nagyságú. Az alapfalak vastagsága általában 40 cm, a házbelsőben az osztófalak 20 cm vastagok. A ház hosszában, belül, az osztófalak csaknem pontosan felére osztják a házat. Egyik felében további osztásokat láttunk. Az osztásoknak megfelelően négy kisebb helyiséget figyelhettünk meg, amelyek belső méretben 1,50 X 3,55; 1,30 X 3,55; 1,35 X 3,55 és 2,00 X 3,55 m méretűek. Az ilyen szokatlanul kisméretű belső helyiségek mellett, szemben a bejárattal, 1,80 m átmérőjű, csaknem kerek kemence sütőfelületét bontottuk ki, amelyek mellől lapos tálkaszerű kemence-, ill. kályhabögrék töredékei kerültek elő (XXVIIL 62