A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962 (Szeged, 1962)

Bálint Alajos: A középkori Nyársapáti lakóházai

és terméskőből épült falrész szélessége (az É-i sarokban) 40 cm, míg a ház széles­ségének irányában haladó falvastagság 55—57 cm, ugyanabban a sarokban. E helyen — szintén szokatlan helyen — bögréskemence romjait találtuk. A ke­mence alapja patkóalakú, amelynek sütőfelülete 150X110 cm méretű. A sütőfelület csaknem háborítatlanul megmaradt. A kemence környékén nagy mennyiségű kály­habögre töredéket találtunk. A kemence alapfalai szintén terméskő darabokból volt kirakva. A köveken égésnyomok látszottak, viszont legtöbb terméskő nem mutatott összefüggő alapzatot. Néhány termeskövön ugyanakkor az eredeti sározás kiégett tapaszdarabjait találtuk meg. Az ÉK-i sarokban 120 cm átmérőjű, csaknem pontosan köralakú, 42 cm mély gabonásverem állott. A verem, ill. gödör falai sárgaagyaggal voltak kitapasztva. A gödör homorú és legmélyebb pontjánál mértük a gödörmélységet, éspedig a ház ÉNy-i sarkában kibontott és lesározott padlószinthez viszonyítva. A gödörben sem­mit sem találtunk. Az egykori lakóház területén és annak közvetlen környékén nagy mennyiségben kerültek elő cserépdarabok és állatcsontok. Ezeket szántás al­kalmával az eke hordhatta szét. 3—4. házak. Egymásra épültek. Mind a kettő kétosztású volt, és csak romjai ma­radtak meg (6. ábra). Feltehető, hogy a régebbi, tehát az alsó (3.) ház leégett, s a felette épült 4. háznak falait, falmaradványait az eke hordta széjjel. A 3. ház alapfalait csak nyomaiból állapíthattuk meg. A nyomokat a megma­radt ágasfák, szelementartó ágas helyeiből fedezhettük fel. De megmaradtak — kü­lönösen a 3. ház ÉÉNy-i sarkában levő karólyukak is. A vizsgálatok során arra kö­vetkeztethettünk, hogy az alsó, tehát a régebbi 3. ház kétosztású volt. Talán nem Abb. 5. kép. A 2. ház alaprajza Grundriss des 2. Hauses 58

Next

/
Thumbnails
Contents