A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962 (Szeged, 1962)

Trogmayer Ottó: Népvárndorláskori telepnyomok Bokros határában

Î999 NÉPVÁNDORLÁSKORI TELEPNYOMOK BOKROS HATÁRÁBAN A Csongrád melletti Bokros község határában, építkezés közben csontvázakat és edénytöredékeket találtak. A lelőhely a Fehérkereszt nevű autóbuszmegálló közelében, egy kis, homok talajú dombháton fekszik. Három napos hitelesítő ásatásunk során népvándorláskori település nyomokra bukkantunk. A már említett csontvázakat — 3 sírt — a munkások szétdúlták, bemondás szerint, megközelítőleg Ny—

К irányítású, háton fekvő, nyújtott vázak voltak, mindegyik koponyája mellett egy-egy edénnyel. A vázak helyét megközelítő pontossággal megjelölték. A 2.—3. sír egy népvándorláskori cserepekkel datálható nagyobb gödörkomplexum (?) fölé nyúlt. Innen származik egy szürke, durva munkálású, vastag, félköríves bográcsfül töredéke (I. 8). Az építkezések miatt megkezdett homokbánya keleti oldalán 10X2 méteres szelvényt ástunk, hogy a telepjelenségeket hitelesítsük. A szelvényből 30 cm mélységen alul népvándorláskori edénytöredékek kerültek elő. Déli végén, a homoktalajban pontosan el nem határolható beásás nyomai látszottak. Északi végén, 70 cm mélyen, szögletes alaprajzú objektum rajzolódott ki. Az objektum megközelítőleg négyzet alakú, tengelyének irányítása K—Ny. (1—2. ábra). Két végén egy-egy nagyméretű cölöplyuk mélyedt a padlószint alá. A két cölöplyukon belül ki lehetett bontani a beleállított, megközelítőleg négyzetes metszetű, lefelé hegyesedő ágasfa lenyomatát. Padlója kevéssé letaposott, sárga agyag. Kerámiatöredékeket zömmel a 30—70 cm mélységben találtunk, a padlószinten csak néhány, a fentiekkel jellegében megegyező töredék és néhány állatcsont töredék feküdt. Az objektum DK-i sarkában, 70 cm mélyen, kettőskúp alakú, kettős hullámvonaldíszű, sárgásbarna, igen finom kidolgozású, 3,7 cm átmérőjű orsógomb feküdt (I. 7). A keleti végén levő cölöplyukkal egyvonalban, több halványabb kerek elszíneződés is látszott, ezek azonban a sárga agyagba csak 1—2 cm-re süllyedtek. Pontosan kibontani nem lehetett, mert a felsőbb homokos szintben sem színben, sem összetételben nem váltak el a környező talajrétegektől. Feltételezhető, hogy két végén, két nagy gerendával tartott nyeregtetős, földbe ásott ház (?) vagy verem (?) nyomaira bukkantunk, melynek padlószintje a mai talajfelszíntől 110 cm mélységben van. Ügy látszik, az objektum beomlása után a bemélyedést szemétgödörnek használták, erre utalnak a felsőbb rétegekben talált cseréptöredékek. A népvándorláskor középső szakaszával foglalkozó szakirodalom általában nem említ településekre vonatkozó konkrét adatokat. Adatközlésünkkel szeretnők felhívni a figyelmet a múzeumok raktáraiban lappangó, feltehetőleg idetartozó, de általában szarmatakorinak meghatározott emlék3