A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962 (Szeged, 1962)

Trogmayer Ottó: X–XII. századi magyar temető Békésen

litikumtól a népvándorlás koráig igen sok kultúra és csoport

0 emlék anyaga mutatható ki, ugyanakkor a neolitikumon belül több települési szintet tudtunk, ha csak futólagosan is megfigyelni. A neolitikus edénytöredékek közül a tárgyak zömét a tiszai csoport jellegzetes díszítésű tárgyai adják. Már Banner megállapította, hogy e helyen főleg újkőkori csoportnak emlékei találhatók.

7 Sok tiszai jellegű edénytöredékeket is közöl.

8 Az általunk bemutatott tiszai töredékek nem változtatják meg a Banner által vázolt képet. Anélkül, hogy az analógiák sorát hoznók bizonyítékul, megállapíthatjuk, hogy a kérdéses darabok a tiszai csoport sajátos emlékanyagát őrzik (XIII. 6, 10, 13), (XIV. 1, 2, 6, 9, 11-15). A festett töredékek azonban, egy eddig itt meg nem figyelt csoportra hívják fel a figyelmet. Banner szerint festett töredéket még nem találtak ezen a területen, bár feltételezi, hogy a későbbiek során esetleg előkerülhetnek ilyen jellegű darabok.

9 A festett töredékeken, geometrikus jellegű, égetés előtti, fekete vonalas festéknyomok látszanak (XIII. 5, 8, 9, 11, 12; XIV. 3, 4, 5, 7, 8, 10). Az alapot az edény természetes színe adja. A festett dísz elhelyezkedése különböző, néha bekarcolt, tűzdelt mintákkal együtt alkalmazzák (XIII. 7). Az ilyen jellegű díszítés az utóbbi években közölt, a Herpályi halomból előkerült kerámia egy részével mutat rokonságot.

10 A szerzők megállapításai szerint, újkőkor végi, kora rézkori településről lehet szó.

11 Felfigyelnek a Tompa által közzétett

12 rokon darabokkal való egyezésre és megpróbálják a helyi csoportokat is elhatárolni. Ismertetésünk célja, hogy a csoport egy újabb lelőhelyére hívjuk fel a figyelmet. Sajnos, pontos rétegtani megfigyeléseket az ásatás során nem végezhettünk. A vonatkozó irodalom szerint a lelőhelyen megvan a bodrogkeresztúri jellegű kerámia is.

13 Az ásatás során szórványos bronzkori cserepeket is találtunk. Valószínű, hogy csak szórványos bronzkori gödrök voltak a lelőhelyen.

14 Ugyancsak szórványként került a múzeumba egy bronz tokosbalta is (XIII. 3). A régebbi kutatások során La Tène-kori

15 és népvándorláskori edénytöredékek is kerültek elő.

16 Szarmatakori cserepeket mi is találtunk. Az eddigiek alapján megállapíthatjuk, hogy a lelőhely a neolitikumtól a népvándorláskoráig, kisebb-nagyobb megszakításokkal lakott volt. s Vö. Banner J.: A magyarországi újkőkor kutatás néhány problémája. Rég. Dolg. 2. 1960. 15—31. p. A kultúra és csoport mint terminus technikus szétválasztását indokoltnak tartjuk, és dolgozatunkban a hivatkozott meghatározás szerint használjuk. 7 Banner J.: Gyulai Dolg. 4. 1941. VI—VIII. t. 8 Banner J.: AÉ. 1930. 143—144. kép. 9 Banner J.: Gyulai Dolg. 4. 1941. 26. p. 10 Korek J.—Patay P.: A Herpályi-halom kőkorvégi és rézkori települése. Folia Arch. 1956. 24—42. p. 11 Uo. 39. p. 12 Tompa Ferenc: A szalagdíszes agyagművesség kultúrája Magyarországon. Arch. Hung. V—

VI. 1929. LH. t. 1—6. LUI. t. 1—5. 13 Banner J.: AÉ. 1940. 15. p. II. t. 4, 5. 14 A leletek a békéscsabai múzeumban vannak. 13 Banner J.: Gyulai Dolg. 1941. 48. p. 16 Uo. 32