A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962 (Szeged, 1962)

Bálint Sándor: Palánk

városban kocsikázni. A vállalat ekkor megbukott. Amikor azonban 1854-ben megnyílt a Pest és Szeged közötti vasútvonal, amelynek állomása egy ideig a mai rendező, öreg szegediek ajkán randzsér volt, szükség volt fiákerközlekedésre. Szegeden a legtöbb fiákerba szürke ló volt fogva, hogy szerencsét hozzon hajtójára, s utasára egyaránt. Meg kell még említenünk, hogy a múlt század derekán voltak csörgős bérszánkók is. Ezekbe azonban akkoriban inkább csak vidám fiatalurak és szömélyök ültek. Hogy a figyelmet magukra irányítsák, ezek a könnyűvérű fehérnépek kikötötték, hogy a hajtók ügyes fölfordulást rendezzenek velük. A mai villamosközlekedés őse 1883—1908 között a nagy állomás és a rókusi állomás között a lóvonat volt. Tömörkénytől tudjuk, hogy a hordárok régebben arra is vállalkoztak, hogy a színházból, bálákból hazatérő asszonynép előtt lámpával világítsanak a macskaköves, sáros utcákon. A régi Palánk életének helyszűke miatt nem terjedhetünk ki minden mozzanatára, sajátosságára. Nem szóltunk egykori német, szerb és zsidó polgárságának belső világáról, elmagyarosodasanak folyamatáról, egyszóval a palánki újabb két évszázad emberi közösségének sorsáról. Nem került sor a Dömötör-templomhoz fűződő gazdag hagyománykincs, továbbá a répi piarista iskola társadalmának, a zenei életnek és könyvkultúrának, céhessegnek és ünnepeknek bemutatására. Elmaradt öreg házainak, otthonainak részletes méltatása is. Mindezekről egy tervezett munkánkban esik majd remélhetőleg bővebben szó. Bálint Sándor FORRÁSOK ÉS IRODALOM BAINVILLE JÓZSEF: SZ. Kir. Szeged városának helyzetterve. 1850. BÁLINT SÁNDOR: Szegedi utcanevek. Délmagyarország, 1943, 98, 127. szám. BÁLINT SÁNDOR: Szegedi Szótár I—

II. Budapest, 1957. BÁLINT SÁNDOR: Szeged városa. Budapest, 1959. BALLÁ ANTONIUS: Mappa ichnögraphica Liberae Regiaeque Civitatis Szegediensis. . . 1777BECK PISTA: A szegedi régi laci-konyháról. Szegedi Napló, 1905, 131. sz. BECK PISTA: Régi szegedi cégérekről. Szegedi Napló, 1905, 266. sz. CSERZY MIHÁLY: öreg Szeged. Szeged, 1922. Cs. SEBESTYÉN KÁROLY: Szegedi utcák. Szeged, 1928. Cs. SEBESTYÉN KÁROLY: A szegedi Palánk. Szeged, 1933. Cs. SEBESTYÉN KÁROLY: Szeged régebbi városképének kialakulása. Szeged, 1933. JENŐFI ÉVA: Adatok a szegedi német telepesek és céheik történetéhez. Budapest, 1932. KOVÁCS JÁNOS: Szegedi emlékek. Szeged, 1895. KOVÁCS JÁNOS: Szeged és népe. Szeged, 1901. KOVÁTS ISTVÁN: Egy szegény pórfiú önéletrajza. Szeged, 1885, Kézirat. KRÓL OSZVALD: Szeged sz. kir. város térképe. 1931. PATTERSON, J. ARTHUR: The Magyars Their Country and Institutions. London, 1897. REIZNER JÁNOS: Szeged története I—

IV. Szeged, 1900. SZIGETHY VILMOS: A régi Szegedből az újba. Szeged, é. n. TÖMÖRKÉNY ISTVÁN: AZ arany pávához. Szegedi Napló, 1914, 81. sz. 159