A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962 (Szeged, 1962)

Juhász Antal: A tiszai hajózás és a szegedi super-mesterség

Abb. 12. kép. Halászbárkaépítés 1924-ben Bau einer Fischerbarke im Jahre 1924 városiakat pedig csak az 50-es évek elején, a vasútépítés és a híd építése miatt helyezték át az ujszegedi partra. Az alsóvárosi superplaccok áthelyezéséről az első adatunk 1852-ből való. Ifj. Csiszár József, Csiszár Ferenc, Csiszár János, Ifj. Fajka János és Mása József malomis hajókészítő mesterségük folytatása érdekében az ujszegedi parton összesen 210 ölnyi hosszú teret kérnek, mivel a szegedi parton levő tértől és fakereskedési helyüktől a vasútépítés miatt megfosztják őket.

31 Hivatkoznak arra, hogy Terhes József super az ujszegedi parton már kapott 60 ölnyi helyet hajóépítésre. A városi tanács a kérést indokoltnak tartja és az ujszegedi partnak a vasúti hídon alóli részét a kérelmező ^uperok között felosztja. Erre Kopasz István super folyamodványt ad be a tanácsnak, melyben kéri, hogy a saját, közvetlenül a vasúti híd alatti superplacca mellett a Csiszár-testvérek részére kijelölt 100 ölnyi térséget szabad hajóépítési helynek hagyják meg a vidéki hajók számára. A tanács Kopasz István beadványára az előző döntést megváltoztatja. Ez éles vitát vált ki. A Csiszár-testvérek tiltakoznak, mestertársuk beadványát jogtalannak tartják, azzal a megokolással, hogy a vidéki kereskedők elromlott hajóikat szegedi superokhoz viszik, ezért nem szükséges az ő hajóik javítására külön helyet fenntartani. Szerintük a szabad hajókészítő helynek kért teret Kopasz István maga akarja használni. Az ügy felülvizsgálására kiküldött szakértők (Heszler József tanácsnok, Bainville főmérnök stb.) kijelentik, hogy „egy hajótépítő helynek 40 öl szélességű tér untig elégséges." Javasolják, hogy a hajóépítésre 31 SZÁL, Községválasztmányi iratok, 1852/159. 135