A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962 (Szeged, 1962)

Bálint Alajos: A középkori Nyársapáti lakóházai

szellőztetés. Zelenin elmondja azt is, hogy a kemencéket általában a ház egyik sarkában agyagból készítik és földre építik. Az agyag alapba kovakavicsot (Kieselstein) raknak, hogy a meleget tovább tartsák. Ilyenkor egy sor kavicsréteget egy sor agyagréteggel fednek be és köveket raknak még az agyagba, mert az átforrósodott kövek szintén tovább tartják a meleget. Hasonlók lehettek a nyársapáti házaknál is az ilyen tüzelőhelyek, illetőleg kemencék. A nyársapáti ásatásokról ezúttal előzetes beszámolót kívántunk adni. Az ásatások anyagát a történeti, embertani és az állatcsontok vizsgálatával együtt külön fogjuk tárgyalni. Ugyanitt fogjuk a különböző kémiai vizsgálatok eredményeit is publikálni. Az eddigi ásatások annyit máris bizonyítanak, hogy a lakóházakban előkerült legrégebbi pénzünk I. Mátyás idejéből való. Ezt a 15. házban, a szemeskályha mellett a padlószinten találtuk. Ugyanebből a házból II. Lajosnak (1516—26) egy 1525-ben vert ezüstdénára is előkerült. A 15. házban, annak D helyiségében talált buzogány mellett Albert király pénze is előkerült. A 17. házban az b—Ka metszetárok melletti tűzhelynél Albert király ezüstpénzét találtuk. Egy I. Ulászló CNH 148. dénára ugyancsak a 15. ház töltelékföldjéből került elő, mégpedig a 33. szelvényben. A 18. házból III. Ferdinánd ezüst garasát ástuk ki, éspedig a tűzhely melletti padozatszintről. Abb. 25. kép. Faragott kövek az ún. Kastélyból. Behauene Steine vom sog. Kastély ('Schloss') 110