A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962 (Szeged, 1962)

Bálint Alajos: A középkori Nyársapáti lakóházai

földjéből előkerült cseréptöredékek között szalagfüles fazék oldalfala került elo* (XXIX. t. 1, la.), valamint korsónyak töredékek (XXIX. t. 2, 6, 6a., 5, 7). Az előbbi, a 16. ház töltelékföldjéből a XXIX. t. 3, 3a., 9, 10, 11 korsónyakak, illetőleg korsófülek töredékei kerültek kibontásra. A korsófülek egy része olyan volt, amelyek a korsófalához kapcsolódtak és szűrővel voltak ellátva. A 17. ház az 56—58., 65—68., 74—76. szelvényekbe esett. Rövidebb falai az É-í iránytól 13°-kal tértek el kelet felé. A 18. ház a 17. háztól É-ÉK-re, a 94, 28, 29, 95, 37, 38, 96, 46, 47. szelvényben terült el. A 16. házhoz viszonyítva attól ÉK-re épült. Ennek meghatározását is kizárólag metszetárkokkal végeztük. Az A4, B4 metszetárokban, szürke agyagos alapfal részleteket találtunk. A 37, 38-as szelvényekben kibontottuk az eredeti földfelszín alatt 15 cm mélyen a 18. ház lesározott padlószintjének egy részét. A 37-es szelvényben megközelítőleg kör alakú, de inkább ellipszis formájú és edénytöredékekkel kirakott nyitott tűzhely, vagy kemence feneke került elő. Ezt az eke erősen megrongálta. Ugyaninnen a tűzhely körül a kb. 3 m

2-nyi területen kibontott lesározott padlószintről III. Ferdinánd ezüst dénára is előkerült. Metszetárkokkal határoztuk meg az ÉK-i és DNy-i falak helyeit. A DNy-i falrészlet a 46-ik szelvényben 2,20 m hosszúságban megmaradt. Ez volt a legépebb falrészletünk, amely elárulta,, hogy a házat belülről sárral tapasztották be és azt bemeszelték. Az ÉK-i oldalon a falrész megmaradt hosszúsága 1,60 m. Mindenütt azt látjuk, hogy az alapozás; szürke agyagból volt összedöngölve és ennek a 18. háznak külső falait a járószint és a felmenő fal csatlakozásánál kb. 4—5 cm vastagon védték a lehulló csapadéktól. A ház valójában egyosztású volt. Az itt készült metszetek (Аз—Вз, Us—V3 és a. C4—D4) mind azt bizonyították, hogy a ház csaknem négyszög alakú, és nincsenek pontosan a falak derékszögben építve a másikhoz. A hosszabbik falai kívülről mérve 5,90, a rövidebbek 5,60 m méretűek. Belvilága a DNy-i és ÉK-i falak megmaradt csonkjai alapján, valamint a metszetárkokban talált alapfalrészletek figyelembevételével 40 cm vastagságúak. A szürke agyagból készült alapfalak helyenként sárga agyaggal vannak tarkítva. A sárgaagyagos tarkítást egyébként a ház padlójának lesározásánál is megállapíthatjuk. A tűzhely sütőfelületét előbb szürke, majd sárga agyaggal tapasztották le. A 18. ház bejáratát a DNy-i oldalon, a 16. ház felől kerestük. Sajnos, a ház; déli sarka az É-i sarokkal együtt el volt szántva. Végeredményben a ház bejáratát határozottan nem tudtuk megállapítani. Az eddig feltárt nyársapáti középkori falu 18 házából, akár töltelékföldből,, akár a házak környékén különböző szórványos leletek kerültek elő. Ezek közül legjellegzetesebbek a XXX. táblán kerültek bemutatásra. Kerámiai töredékek, amelyeknek egy része ún. fehéráru. A töredékek igen vékony falúak és kívülről téglavörös színnel vannak festve (XXX. t. 11, 17, 21—25). A töredékek legnagyobb része használati tárgyakból, illetőleg edényekből való. Vannak közöttük nagyobb fazekak, vagy füles bögrék, korsó- és kancsótöredékek, de találtunk több edényfedő töredékét is (XXX. t. 15). A korsók nyakát bordázott lécdíszítéssel ékesítették és igen sok töredéket találtunk, amelyet pecsétlőhengerrel díszítettek. Vannak olyanok, amelyek valószínűleg fából készült és körömbenyomást utánzó, sűrűn egymás mellé rakott pecsétlővel készültek (XXX. t. 9, 10). A 15. ház környékén vastárgyakat is találtunk. Ezek legtöbbje kovácsoltvas; szegekből áll, de voltak olyanok is, amelyek ajtóretesz, vagy ajtózár töredékei vol104