A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1960-1962 (Szeged, 1962)

Bálint Alajos: A középkori Nyársapáti lakóházai

legű épületrészek voltak s végeredményben az А, В, С és D helyiségek egyazon háznak voltak részei. 16. ház. Már a 15. ház bontásánál, illetőleg annak felszínéről tovább mozgatott: földtömeg elhányásakor rátaláltunk a 16. házra. Ez a 15.-től É—ÉNy-i irányban feküdt. Területileg a 96, 46, 47, 48, 97, 55, 56, 57, 98, 64 és 65. szelvényekre esik. A földtömegek továbbmozgatása során egy köralakú kemencére bukkantunk, s a kemence alapjai terméskövekből voltak kirakva (21. kép). Ennek kibontásakor rátaláltunk a kemence sütőfelületére és a kemence szájára. A kemence szája a 16. ház belsejébe nyílott és annak külső kemencéjeként jelentkezett. A lakóház padlószintjét igen nagy, összefüggő rétegen sikerült kibontanunk. A ház két osztású volt és az osztófala az É-i iránytól 42 fokkal tért el К felé. Alap-falrészleteiből a DNy-i rész volt a legépebb, amely a 64, 65 és 66. szelvényekre esett. Az ÉNy—DK-i irányú főfal hosszúsága 10,0, míg az ÉK—DNy-i rövidebb falai 5,60 m méretűek, de mindenkor külső méretben. A falvastagság mindenütt 40 cm. Megtaláltuk a 96 és 46. szelvényekben az ÉK-i oldalon is a hosszanti fal részét, amelynek kibontott hosszúsága 5,4 m. A két helyiségből az egyik belmérete 4,40X4,75 m, míg a másiké 4,80 X 4,40 m. Ügy látszik, hogy ezen a területen a szántás É—D-i, vagy ennek fordított iránya lehetett, mert határozottan megállapíthattuk, hogy a 16. ház hiányzó falalapozásai ebben az irányban csak a metszetekben volt megtalálható. Az ÉNy-i falvégződést az Ез, Fa, valamint а Сз, De metszetárkokban találtuk meg, a földfelszín alatt. E háznak ÉNy-i falvégződését az Ез, Fe metszetárokban is megtaláltuk, ahol a szürkeagyagú, döngölt alapfalban 35X30 cm méretű terméskövet találtunk. A DK-i fal szintén hiányzott, ennek döngölt alapfal-részletét az Ls, Мз metszetárkokban ismertük fel. Ugyanígy és ezen az oldalon az Ь és Кз metszetárokban is rátaláltunk a döngölt, szürkeagyagos alapfal részleteire. Magát az alapfalat a metszetek alapján nem bontottuk ki, mert megelégedtünk a 16. ház belső két helyiségeinek padlószint kibontásával és a metszetárkokban talált falirányok meghatározásával. Ezeknek figyelembevételével állapíthattuk meg a ház eredeti nagyságát. A ház teljes kibontására azért sem törekedtünk, mert az ásatási idényünk, vele együtt a költségek is végére jártak. A 16. ház DK-i oldalán levő nagyobbik helyiségben, a K-i sarokban egy ellipszis alakú tűzhelyre találtunk, amelynek nagytengelye 1,80, kistengelye 1,20 m. Emellett állott a korábban már említett külső kemence, amely köralakú volt és terméskövekkel volt kirakva. Ennek átmérője 1,90 m. A 16. ház ÉK-i oldalán levő ház döngölt alapján egy nagyobb méretű terméskő mutatta a kemence száját. Ennek mérete 80X55 cm, vastagsága 37 cm. A kemence szája és az említett ellipszis alakú tűzhely körül a padlószint teljes egészében megmaradt, mintegy 1,2 m

2 nagyságban.. A kemence külső kemence volt, amelyet belülről fűtöttek. A kemence mellett a 22. képen bemutatott áttört díszes és róka alakot ábrázoló kályhaszem töredék került elő. Ugyanezen a részen igen sok bögrés kályhaszem is került elő, ezek azonban töredékesek voltak. E kályhaszemek között volt egy olyan is, amelynek szája négy karéjú (XXVIII. t. 5., 5a.). Ugyanitt egy rekonstruálható füles fazekat is találtunk, amelynek magassága 24 cm, szája 17,5 cm átmérőjű. Az edény fala homokkal van soványítva, vékony falú, szürkére égetett, és kívül-belül korongnyomokkal díszített (XXVIII. t. 18). Akkor, amidőn a 16. háznak Ез, F3 és Сз, Ds metszetárkait ástuk, ezen árkokban, éspedig a 117, 96, 120 és 97 számú szelvényekben egy Árpád-kori lakógödörre találtunk. Ebből igen sok Árpád-kori cserép került napvilágra, amelyek közül a 98