A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)
Párducz Mihály: Hunkori szarmata temető Szeged-Öthalmon
mással párhuzamos, vízszintes, mélyített vonal szalad körbe. A felső mélyítés kissé ferde, besimított rovátkolás tölti ki (XXIII. t. 6; 67). — 59. Sötétszürke, vízszintes peremű agyagveder töredéke. Függőlegesen besimított vonalkázásból álló sáv egy része látszik rajta (XXIII. t. 7). — 60. Hengeres, de kissé tölcséres nyakú, gömbölyű edényke, hasasodása elég éles. Hangsúlyozott talppal (XIX. t. 1; 66). — 61. Füles bögre, nyakhajlásában kissé tagolt. A fül metszete kerek. Kidolgozása gondatlan (XIX. t. 4; 48). — 62. Kehely formájú edényke, talpa hiányzik. Eredeti formáját a leltárkönyben levő rajz alapján 1. kép 3. ábra mutatja (XIX. t. 5; 66). — 63. Durva anyagú, piszkos piros, inkább hengeres edényke (XIX. t. 6; 62). — 64. Durva anyagú, pirosasbarna színű edényfedő, töredékes (XIX. t. 7; 66). — 65. Durva téglapiros nagyobb edény alsó része (XIX. t. 8; 56). — 66. Tojás formájú testű egyfülű kancsó. 1,4 cm széles vízszintes pereme van, széles szalagfülű. A kihasasodás fölött ritkán és szabálytalanul bemélyített függőleges vonalak látszanak. Leltári száma nincs, a lelőhely reá van írva (XXX. t. 2). Minden valószínűség szerint az ásatás előtt kibontott sírokból származnak az alábbi fém és gyöngy leletek: 67. Oldalt lehajlított lábú, felsőhurkolású bronz fibula, tekercse hiányos. (XXIX. t. 11). — 68. Oldalt lehajlított lábú, széles bronzlemezből képezett kengyelű fibula maradványa (XXIX. t. 12). — 69. Patkó forma csat, pecke hiányzik. Lehet, hogy nem szarmatakori (XXIX. t. 13). — 70. Téglapiros színű, korongolt edény aljából készült orsókarika. Átm.: 4,3, M.: 1,2 cm (XXIX. t. 14). — 71. Bronz fibula sodronytekercse a tűvel (XXIX. t. 15). — 72. Széles kengyelű, ezüstből(?) készült oldalt lehajlított lábú fibula töredéke; a kengyel és lábtöredék szegélyét bemélyített vonal kíséri (XXIX. t. 16). — 73. Gyöngysor 61 fehér, vörös, zöld, téglapiros nagyobb gömbölyű paszta, 1 hasáb formájú karneol, 3 hengeres zöld paszta, 3 kisebb hordó formájú kalciumgyöngyből (XXIX. t. 17; 155). — 74. Rombusz metszetű bronz huzalból nyitott karperec fele (XXX. t. 3; 175 b). — 75. Alaktalan bronzlemez töredék (XXX. t. 4; 165 c). A leltár szerint „Tőrpenge bronzból, három darabba törve, hegye s töve hiányzik; liliomlevél alakú durva zöld szironnyal; hegye felé kissé keskenyül, hossza 12,6 cm, legnagyobb szélessége 2,7 cm." Két, úgy látszik nagyobb darab hiányzik. — 76. Ovális metszetű bronz huzalból, nyitott, végei felé vastagodó karperec két darabban (XXX. t. 5; 222 a—b). — 77. Egy zöld, két fehér lapos henger alakú és két hengeres világoszöld színű paszta gyöngy (XXX. t. 6). — 78. Gyöngysor: 1 nagy gömbölyű kéküveg, 2 nagyobb hengeres borostyán, 5 dinnyemag formájú kéküveg (nem szarmatakoriak), 7 kubooktaäder formájú szürkés paszta, 19 vörös, zöld, fehér lapos hengeres paszta, 1 kis lapos kerek borostyán, 1 hengeres piszkos fehér pasztagyöngyből (XXX. t. 7; 157). — 79. Gyöngysor, amely áll: 16 nagyobb kubooktaäder formájú kéküveg, 2 ugyanilyen kisebb kékpaszta, 1 ugyanilyen karneol, 1 korall, 2 kisebb hordóformájú kalcium, 49 fehér, nagyobb gömbölyű üvegpaszta, 7 ugyanilyen világos zöld üvegpaszta gyöngyből (XXX. t. 8; 152). A már hivatkozott csongrádi temető feldolgozásakor sikerült egy olyan emlékcsoport körülhatárolása, amelynek jellemzője, hogy bennük a csontvázak főtájolási iránya DK—NNy, jóval kisebb számban ÉNy—DK. Ide tartozó lelőhelyek: Dunaharaszti, 21 Bábotai magaslat, 22 Szentes-Nagyhegy, Solti Szőlő, 23 Oroszlámos-Podlukány dűlő, 24 Szekszárd, 25 Csongrád-Werbőczi utca. 26 Ebbe a csoportba tartozik az itt bemutatott Szeged-öthalmi temető is. A felsorolt lelőhelyek nagyobb részéről feltételezhető, hogy beléjük legkésőbb az i. u. III. század második felében beköltözött szarmaták hunkorig élő leszármazottjai temetkeztek. Ezt valóban bizonyítani is első21 Szarmatakor III., 28—31. 22 AK 7 (1868) 178. 23 Szarmatakor HL, 26. 24 Szarmatakor III., 34., 84. lelőhely. 25 Fettich 1953. 26 Szarmatakor HL, 40., 141. lelőhely. '90
