A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)
Korek József: Verbreitung der Linearkeramische Kultur auf dem Alföld
4. A Bükk-vidék neolitikumára a bükki kultúra jellemző. Elterjedési területe meghaladja a Bükk hegységet és gyakori az Alföld északi szegélyén, különösen a folyók mentén, de a Nyírségben is jelentős települését találjuk. 110 Kisugárzása nyugat felé a Duna vonaláig tart, 111 délen pedig még jugoszláv területen is észlelhető. 112 A kultúrában fellépnek a vonaldíszes stílusjegyek. A Bükk hegységtől távolabb eső területen, a Tompa által felvett Bükk III. stíluszónában a vonaldíszes kerámia jut túlsúlyra. Ez a csoport felöleli a Tompa által protobükknek nevezett anyagot az Alföld északkeleti részén, s a fiatalabb és idősebb vonaldíszes kerámia teljesen összekevert stíluselemei az uralkodók. A Nádudvar-környéki anyagban előtérbe kerül a spirális alkalmazása. Űgy látszik, hogy egyes formákon — csőtalpas tál, félgömbös csésze — a zártvonalú, karcolt díszítés igen hosszú ideig él, és a formával együtt járó díszítő elem. 113 Az íves karcolásokkal együtt jelentkezik a szegletes bemélyítés, megtört vonaldísz (Szerencs), néhol egészen meanderszerû formában. A tiszai kultúra és bükki kultúra érintkezési zónájában a stíluskeveredés gyakori. 5. A zselizi beütések feltűnő módon a Dél-Tisza vidékén jelentkeznek, kizárólag a tiszai kultúrával együtt. (Lebő, Szakáihát, Gorzsa, Szentes-Tűzköves.) A lebői anyag magán viseli a zselizt jellemző vonalmegszakításokat is, és jól mutatja* az ún. fiatalabb vonaldíszes kerámia teljes együttélését, együvé tartozását. A zselizi csoport hazai elterjedésének nyugati határa a Duna vonala, Budapest déli határáig. 114 Az Alföldön, a Vác-környéki lelőhelyektől eltekintve, Pécelen találjuk meg határozottan, és feltehető, hogy a Tisza vonalán jut el a déli lelőhelyekre. A lebői felsőhalmi ásatások alapján megjelenését a tiszai kultúra megjelenésének középső szakaszára teszem, és szerves része a tiszai kultúrán belül jelentkező lebői csoportnak. A Tisza középső szakaszán, a szórványosan jelentkező jellegzetes vonalmegszakítás (Tiszaroff, Bogács) csupán olyan hatás lehet, amely a cserekapcsolatok közben kialakult ízlés próbálkozásai. 6. A festett kerámia a Hortobágy környékén csoportosul. Kevertjellegű kerámiával együtt jelentkezik, vonaldíszes és tiszai jellegű formákkal, és igen erős bütyökdíszes elemekkel. A vonaldíszes kerámia stílusjegyei a függőlegesen álló, kettős ujjbenyomás füzérdíszek, benyomott bordadíszek, s hólyagdudorok jellemzik a szórványosabban jelentkező karcolt díszítési mód mellett. Az anyaggyűjtés, a kutatás mai állása mellett, csupán a lelőhelykatasztert jelenti, s számolni kell még nagyobb területen való elterjedésével és sűrű településével. A feltárások eredményei dönthetik el az egyes csoportok időrendi településeinek genetikai kapcsolatait. Korek József 110 Korek—Patay, A Bükki kultúra elterjedése. Régészeti Füzetek. Ser. II. 2. (1958). 111 L. i. m. 49 1. 112 Crna—Bara Milojcic, Die Siedlungsgrenzen und Zeitstellung der Bandkeramik in Osten und Südosten Europas. BRGK 33 (1940—1950). Taf. IV. 3—10. 113 Korek J., A vadnai neolitikus sírlelet. Miskolci Múzeum Évkönyve. 1957. 22—23. 114 A kultúra elterjedésével Mithay Sándor foglalkozott. L. Nagytétény, Arch. Ért. 1936. 85—86. t .,; A kéziratot 1958 elején zártam le, azóta feltárt anyag, és irodalom nem került bele. 47