A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)

Korek József: Vonaldíszes kerámia kultúra elterjedése az Alföldön

nyire spirálisan vésett díszű töredékkel (IV. 14—16.) s néhány bütykös töredékkel gyarapí­totta a Déri Múzeumot. (Ltsz: 4/1950.). 1951-ben Balogh István járt a területen 62 és a Kösely, Kadarcs kanyarulatának ÉNy-i oldalán 1 km hosszú telephelyet fedezett fel. A Csukás­kert vele szemben fekszik. A telepen cseréptöredékeket, csont és szilánk maradványokat észlelt. A Kösely egy másik kanyarulatában további telepnyomokat is észlelt. 63. Nádudvar, püspökladányi j. A lelőhelye Nádudvar illetőségű föld a tiszaőrsi út falu alatti oldal csatornája. Méhkasalakú üregek s lakógödrökből gyűjtötte Várkonyi Károly és Sőregi János. Déri Múzeum 20/1949. ltsz. A telepanyag teljesen egyöntetű, jó kidolgozású, szürke színű cserépanyag. Zömében íves, mélyített spiráldíszes (IV. 1, 3, 4—6, 10—12.) egészen ritkán tört szegletes díszítéssel (IV. 7.). Sok a csőtalpas forma (IV. 8—9.). A kiöntőnyílásos típus (IV. 2.) az alföldi linear 'apusát követi. 64. Hajdúszoboszló-Téglagyár. A lelőhely a hajdúszoboszlói vasútállomástól DK-re a téglagyár területén van. A leletmentés során nagyobb méretű hulladékgödröt tártak fel. A nagyszámú vonaldíszes kerámia mellett egy agyagidol fejrésze is előkerült. 68 A téglagyár területén zsugorított csontvázat is találtak. 64 65. Pocsajesztár, derecskéi j. Makkay János linear jellegű lelőhelyet figyelt meg és né­hány töredék a Déri Múzeumba került. 05 Szabolcs megye. 66. Tiszadada, 96 tiszalöki j. Tompa említi a lelőhelyet, mint az akkor egyetlen sírmel­lékletet képező csőtalpas tál lelőhelyét a bükki művelődési körből. A zárt, mélyített vonalú jellegzetesen az idősebb vonaldíszes kerámia stílusát mutató edényt csontváz mellett találták, A lelőhelyről, leletkörülményekről közelebbi adatunk nincs. Tompa átmenetinek tartja az idősebb lineáris és a bükki kultúra között. Az edényt a nyíregyházi múzeum őrzi. Tiszadadáról közelebbi megjelölés nélkül Petróczy József felszíni gyűjtéséből származó anyagot őriz az MNM. R. O. gyűjteménye 24/1948. cserépleltári szám alatt. A begyűjtött cserépanyagból jellegzetesek a Bükk II— III. jellegű néhány töredék, amelyen meandrikus és spirális bekarcolások váltakoznak. A díszítések között hengeres fogantyús bütyök látható, amely a kiöntő cső értelmét vesztett elstilizálása lehet. A nyíregyházi múzeum publikálatlan anyagából hosszúkás formájú ívelt oldalú edényt közöl Domonkos. 67 Az ép edény felületét önmagába visszatérő zárt — alakú karcolt motí­vumok töltik ki. 67. Tiszaeszlár-Kistanya, tiszalöki j. 1932-ben szántásból kikerült leletanyagot ajándéko­zott Fábicz József a nyíregyházi múzeumnak. A leletanyaghoz két trapézalakú kőbalta, ob­szidián penge, kezdetleges szalagkötegdíszes edénytöredék és két vöröses színű, a szilmegi cserepek anyagával egyező, díszítetlen peremtöredék tartozik. 08 68. Vasmegy er, nyíregyházi j. Ismeretlen körülmények között került be 1935-be a nyír­egyházi múzeumba néhány töredék, amelyek között a Tompa-féle Bükk II. jellegű finom kidolgozású töredékek s vörös színű hólyagdudoros cseréptöredék fordulnak elő. 82 Adattár 186. M. III. 63 Adattár 160. A. II. 64 Adattár 160. A. II. 65 Adattár 318. T. IV. 66 Tompa F.: AH V—VI. 23. 1. t. 1. 67 Domonkos—Leonhard F.: Zurßücker Kultur WPZ. XII. (1925) 93. 68 A Szabolcs-Szatmár megyei anyagból csak a jellegzetesen vonaldíszes anyagot vesszük fel. Kihagyjuk azokat a bükki anyagot tartalmazó lelőhelyeket, amelyeknek anyagában a vonaldíszes stílusjegyek csupán egy-két példányon mutatkoznak. A nyíregyházi múzeum lel­tárában az alábbi bükki jellegű lelőhelyek vannak: Demcser-Borsova, Tiszadob-Borzik, Gáva­Katóhalom, Nagykálló-Strandfürdő, Rakamaz, Tiszabercel, Szakony, Újkenéz, Paszab-Zádó, Paszab-öved, Paszab-Éghalom, Érpatak, Nyírtura, Tiszaeszlár, Nyíregyháza—Bujtos, Tisza­lök, Polgár—Kistanya, Buj—Nemesi dűlő, Buj-Csépánytanya, Prügy-Tökhalom. 3b

Next

/
Thumbnails
Contents