A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)
Korek József: Vonaldíszes kerámia kultúra elterjedése az Alföldön
sen egyöntetű, linear jellegű. Díszítéseikben a hullámos, egyenes vagy zeg-zugalakú bemélyítés az általános. Sok a csőtalpas és a félgömbalakú, egyenes peremű forma. Valószínűleg e lelőhelyről származik egy csőtalpas edény talprésze párhuzamos íves vonaldísszel (III. 22.) M: 7. 8, Fá: 5. 5, (Ltsz: 16. 720. L). Szegletesedő nyomott gömbhasú edény zártvonalú karcolt díszítéssel (III. 20—21) (Ltsz: 56. 220. 2.). 48. Balmazújváros (Hortobágy, Kandra halom). 46 Az 1910-ben történt halomfeltárás hozta felszínre az irodalomból jól ismert félgömbfofmájú mélyen karcolt vonaldíszes kerámiát jellemző díszítésű tálat (III. 9—10.). M: 11, 2, Szá: 9, Fá: 6. (Ltsz: 1042.). Vele együtt 113 mm hosszú marhacsontból készült csontvésőt talált Zoltay. A lelet a Déri Múzeumban van. Zoltay jelentésében sírról is tesz említést. 47 A halom közvetlen közelében az Árkus partján végzett próbaásatás telep nyomait hozta felszínre szegényes anyaggal. A Déri Múzeum leltárkönyvében 1044—1048 tételszám alatt őrlőkő, pogácsaalakú dörzsölőkő, vastagfalú vörös és barnaszínű edény töredékei, vékonyfalú edények hornyolt díszű darabjai, kiégett sártapasz obszidián szerepelnek. Zoltay jelentésében vörös és sárga festésű cserepeket is említ. 48 49. Balmazújváros (Hortobágy-Pipáshalom). 49 Az Árkus jobb partján a Cécs és Faluvéghalma között fekvő 4 kis halmot nevezik „Pipások"-nak. Zoltay feltárásából (1908—11) a 2., 3., 4. halom tartalmazott őskori anyagot. 2. halom. Átmérője É—D-i irányban 39—40 m, kiemelkedése 175 cm. 150 cm mélyen a szelvény egész hosszában durva edények darabjai feküdtek 25—30 cm vastag kultúrrétegben. Két sír került elő. 1. s í r. A sírgödör lefelé szűkülő volt, s Zoltay arra következtet, hogy ez a halom már megvolt a temetkezés idején. A csontváz hanyatt feküdt, К—Ny-i irányítással, karjai a mellre téve, lábai felhúzva. Hossza 148 cm. A leírás után a ritus enyhe zsugorítás. A fejtől jobbra 40 cm-re kis vörös festésrög volt az egyetlen melléklete. A csontváz felett és alatt sajátos tarkaszínű lenyomatot észleltek. Zoltay színes halotti lepelnek tartja, s a föld megfestését ezzel magyarázza. 2. sír. Az 1. sírtól 2 m-re ugyanabban a mélységben kevert rétegbe ásva találta meg a 2. sírt. 50 Közelebbi adatot Zoltay nem közölt. 3. halom. 51 Zoltay szűkszavú jelentéséből mindössze annyit tudunk, hogy egy nyújtott, melléklet nélküli csontváz volt benne. A halomban összeállítható edénytöredékeket s őrlőkő töredéket talált. 4. halom. 52 A halom mellől egy cserepet gyűjtött be Zoltay. A töredék (19/1911. 97) függőleges sorban elhelyezett pontdíszítése szokatlan a díszítő motívumok között, de anyaga színe ebbe a körbe utalja. A halmok leletanyaga 19/1911. 1—52. sz. alatt került naplózásra a Déri Múzeumban. Jellegzetes leletanyaga: Perem alatt körbefutó egyenes vonallal díszített töredék, alatta rombusz idomtöredéke. (III. 1.). Vöröses barna színű töredék párhuzamos egyenesek között négyszegletes meander díszítésekkel (III. 4.). Fekete színű töredék felületén párhuzamos széles mély görbékkel (III. 2—3.). Edénytöredék két párhuzamos hullámos mély karcolással (III. 6.). Csupor fenéktöredéke, rajta körbefutó mélyített vonaldísszel. Külső felülete vörösbarna, belseje fekete (III. 5.). Díszített töredék, két párhuzamos, széles mély vonallal s ezek alatt'zeg46 D. J. 1910. 25. 1.; Tompa 24—25. Jahre... I. 11. 47 D. J. 1910. 21. 48 Nem vesszük fel azokat a lelőhelyeket, ahol az ún. „okker sírok" kerültek elő, de cserépanyag nincs. Óhat-Dunahalom (D. J. 1927. 3. 12.), Ludashalom D. J. 1916—17. 5.) t Óhat-Bujárhalom D. J. 1922—24. 12. 1. 49 D. J. 1910. 36—39. 50 D. J. 1910. 24. 51 D. J. 1911. 16. 52 D. J. 1911. 16. 30