A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)

Korek József: Vonaldíszes kerámia kultúra elterjedése az Alföldön

e körbe tartoznak. A Déri Múzeumba került szórványanyag teljes azonosságot mutat a Debrecen-környéki halmokban feltárt zsugorított csontvázak környezetében előkerült leletekkel. 39. Polgár-Csőszdomb, polgári j. Bender gyűjtéséből őriz a Történeti Múzeum 16/1946. cserépnapló szám alatt néhány töredéket, amelyeket a vonaldíszes kerámia motívumai díszítenek. A zeg-zugos függőlegesen haladó bemélyített vonaldísz (III. 18.) és az edény vállán körülfutó kettős íves karcolás (III. 19.) a legjellemzőbb darabok. Szokatlanabb a csőtalptöredék, amelyen a körbefutó karcolás azonos stílust mutat, azonban a függőlegesen elhelyezett pontsor dísz a korai rézkor csőtalpas edényeinek jellemzője. 40. Polgár-Folyás-Szilmeg.

111 1950-ben B. Kutzián Ida nagyobb telep kisebb részét tárta fel. A feltárás során 5 melléklet nélküli zsugorított csontváz is napvilágra került. 41. Polgár-Basatanya.

42 Az 1952—53. évi feltárás során hulladékgödrökből jellegzetes szil- » megi anyag is feltárásra került. 42. Polgár. Ismeretlen lelőkörülmények között került a miskolci múzeumba egy csövestalpú tál töredéke. A tálon zárt mélyített vonaldísz látható a tiszadadai edényhez hasonló megoldásban. (Ltsz: 53. 137, 1.). 43. Üjtikos-Őrbáz. Petróczy József gyűjtéséből Tikos-környéki lelőhelyekről származó anyag került be a MNM. R. O.-ba. Valamennyi telephelyről származik, szórványnak minősíthető. A lelőhely a Tikos-féle vezető vasútvonal melletti őrház közelében levő domb. E lelőhelyről származó cserép (Ltsz: 1939—52.) kimetszett díszítésével nehezen illeszthető be egy kultúrába. Sajátosságai a vonaldíszes kerámiához kötik. 44. Újtikos-Néptelep. Közelebbről meg nem határozható helyről, a bodrogkeresztúri kultúra cserepeivel együtt került be egy lapos formájú hálósúly s egy vonaldíszes jellegű töredék (Ltsz: 2/1946. cserépnapló). 45. Újtikos-Rakodópart.

43 Péceli kultúrába tartozó cseréptöredékekkel együtt gyűjtött össze Petróczy vonaldíszes kerámiát is. Ezek között legjellegzetesebb egy edényperem, meandrikus díszítéssel és egy szűrőedény, a felső részen levő széles vonaldísszel. (Ltsz: 21/1946. cserépnapló.) 46. Űjtikos-Demeterkút.

44 Kevert bükki és linerális jellegű az előkerült anyag. (MNM. R. O. Ltsz: 22/1946, 24/1946.). A cserépanyagban jó kidolgozású Bükk II és meandrikus díszű Bükk III stílusjegyeit magánviselő töredékek vannak. A töredékek között nagy számban találhatók a szilmegi telep anyagával egyező töredékek, tálakkal és bütyökfogós plasztikus díszű töredékekkel. Feltűnő, a tűzdelt díszítés gyakorisága, amely az íves vonalú — jellegénél fogva a vonaldíszes — kerámián és a szegletes formájú meandrikus díszítésű edényeken jelentkezik. A válogatottan begyűjtött szórványanyag arra utal, hogy a demeterkúti lelőhely Szilmegszerű telephely, de több bükki jellegű elemmel. 47. Újtikos.

45 Lelőhelye a Tikos tanyától K-re párszáz méterre a Szentmihály-Polgár közút és a tanya közötti nyitott téglavető gödör. A gödröt magasabb halmon nyitották. Patics és számos töredék került be a Burján hagyatékkal a nyíregyházi múzeumba. Az anyag telje41 Kutzián I. Der Ausgrabungen in Tiszapolgár-Basa. Conference Archéologique, Budapest, 1955. 79. 42 Uo. 43 A lelőhelyet említi В. Kutzián Ida MM 1946. 45—52. A lelőhelyet TikospusztaRakodókert néven említi s két vonaldíszes töredék mellett két tipikus tiszai cserépre hivatkozik. A jegyzetben utal arra, hogy Roska Márton végzett ásatást Újtikoson. Az anyag kevert jellegű, bükki vonaldíszes és tiszai elemek jelentkeznek a cserepeken. Legértékesebb lelet egy lapos női idol Bükk III. díszítéssel. 44 Kutzián L: I. m. 50—51. 45 Alispáni jelentések Szabolcs megye 1914. I. 34., 1914. III. 133. 28