A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)

Gallé László: A zsombói láperdő zuzmóflórája

A ZSOMBÓI LÄPERDÖ ZUZMÓFLÓRÁJA A kiskundorozsmai Zsombó-erdő Szegedtől 15 km-nyire északnyugatra, a kiskunmajsai országút baloldalán fekszik. Hossza 735 m, szélessége átlagosan 300 m, területe mintegy 300 holdnyi. Valamikor Kiskundorozsmához tartozott, jelenleg Zsombó község birtoka. A főleg akác, fenyő és nyárfával beültetett erdőt az 1805. év után létesíthették. (Csongor, 1957: 217.) Az erdő biotópjai tekintetében Csongor Győző a következő beosztást követi (i. m., 1957: 219): A. Láprétek, nyáron részben kiszáradó nyílt vízzel B. Eredeti kőris-, szil-, tölgy ligeterdő helyén ültetett lomberdők C. Fiatal, ültetett akác és nyár csemete erdők D. Csaknem tiszta állományú, fiatal és közepes korú ültetett fenyőerdő foltok E. Rontott, erdőirtásos terület F. Száraz, csenkeszes rét G. Élesmosófüves rét H. Művelés alatt álló terület A láprétek részben száraz csenkeszes rétbe, részben magasabban fekvő élesmosófüves rétbe mennek át. Ezeknek, az erdőre jellemző zsombékos, nedves, mocsaras területeknek környezeti hatása visszatükröződik a zsombói erdő egész vegetációjában, mikroklimatikus viszonyaiban, levegőjének páratartalmában, talajféleségeinek alakulásában, stb. Az erdő ültetett állományainak legértékesebb részei a fekete- és erdei fenyőből álló foltok. A fenyves legidősebb, öregedő állománya irtás alá került, a ma még meglevő fenyőállomány életerős, fiatalabb vagy közepes korú törzsekből áll. A fenyveseken kívül tiszta és kevert akácerdőt, nyárfaerdőt, nyárfaligeteket, nyárfasort, mocsári tölgyből, kőrisfából és fűzfából álló kisebb-nagyobb ligeteket találunk a területen. A felsorolt fafajokon kívül epifiton zuzmók megtelepülésére alkalmasak a szórványosan ültetett mezei szil, lepényfa, ecetfa és ezüstfa törzsek is. A zsombói erdő növény és állatvilágát körülbelül három évtizeden át botanikusok és zoológusok egész serege vizsgálta (Csongor, 1957: 217-219). Kutatásaik eredményét több, igen értékes tudományos közlemény őrzi. Ezek a dolgozatok nemcsak a terület élővilágát ismertetik, hanem felvetik a közérdeklődésre számottartó terület védetté nyilvánításának gondolatát is. Az 1930-as évek óta magam is több alkalommal felkerestem a zsombói erdőt, rendszeresen gyűjtöttem epiphyton zuzmóit, zuzmócönológiai felvételeket és ökológiai méréseket végeztem. Eredményeimet az alábbiakban adom közzé. 251