A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)

Csongor Győző: Móra Ferenc és a természettudomány

»előadni. A tárgyalás július 10-től kezdve nyolc napon át tartott. A szegedi Délmagyaroszág 1925. júl. 17-i számában „Majomper" címmel vezércikkben foglalkozik az eseménnyel. A cikk név nélkül jelent meg, Vajda László szóbeli közlése alapján valószínűleg Móra Ferenc tollából. „Az a tanító - mondja többek között a cikk -, aki most a vádlottak padján ül és aki körül a szenvedélyek és gyűlölségek tarajos hullámai hömpölyögnek - egy új hőhullám járvány az Amerikai Egyesült Államokban bennünket élénken emlékeztet ama tanító alakjára és sorsára, akit a nagy és igaz Zola Emil rajzolt meg valamikor, nem is olyan régen, a Veritében. Jellemző, hogy a tudomány embereinek, a valódi tekintélyeknek kihallgatását mindegyre halogatják és el is akarják odázni ebben az ominózus perben . . ." Az egyház azonban Magyarországon sem enged a teremtéselméletből. A szegedi „keresztény-nemzeti" jobboldal szócsöve, a Szegedi Üj Nemzedék így ír:

27 „hasonló ostoba tanok ezrei veszélyeztetik - akár hazánkban is - a hitbeli helyes és igaz felfogást anélkül, hogy - és ez már sajnos - valaki is ügyelne rájuk! Darwin teóriája nem szenzáció, hanem helytelen következtetéseken induló természettudósok közönséges emberi megtévedése". A Délmagyarország júl. 23-i számában ugyancsak névtelen vezércikk olvasható, -ez feltehetően ugyancsak Mórának tollából származhat, „Tannesse" címen: „Scopes tanító urat 100 dollárra ítélték, mert Darwin természettudósnak már igazán régen nem új tanait ismertette az iskolában 1925-ben. Ezt az állítólagos vallásellenes bűnt pedig még a cári Szent-Oroszországban is elkövették . . . Miért kell mindezeket elmondani? . . . mert nálunk is vannak Bryanok,

28 akik visszaélnek a farmerek hiszékenységével és tudatlanságával sok magyar tannessei tájon ..." - fejeződik be a cikk. Tonelli Sándor szerint:

29 „1926

30 nyarán Daytonban egy politikus, aki néhányszor mint az Egyesült Államok elnökjelöltje szerepelt, a háború alatt pedig mint a békepárt feje tette nevét ismeretessé, pörbe fogatott egy kis vidéki tanárt... a nagyszerű, de tudatlan politikus a bibliát akarta megvédelmezni a tudomány kárhozatos tantétele ellenében .. ." A Móra által említett „múzeumi majompörnek" eddig nem akadtam nyomára. Erről csupán a Világ 1925. júl. 24-i, azóta híressé vált cikkében olvashatunk. Itt megírja, hogy mi történt Szegeden, a múzeumban, ahol az igazgató a „koponyás almáríom" fölé szemléltető képet helyezett, amely a jávai majomember, ausztráliai ősember, a neandervölgyi ember és az európai ember koponyája közti átmenetet ábrázolta. Nagy lett erre a felháborodás. Följelentették mind a két fölöttes hatóságánál az írót, hogy olyan „elvetemült mordályégetővel árul egy gyékényen, mint Darwin". Sajtó útján támadták, mert azt hirdeti írásban és képben, hogy a koponya fejlődött. Követelték az „istentagadó és tudománytalan" kép eltávolítását. Móra és munkatársai, Cs. Sebestyén Károly és Czógler Kálmán éppen azon törték a fejüket, hogyan válaszoljanak a múzeumot ért támadásra, amikor egyik teremőr jelentette, hogy időközben valaki ellopta a kiállításból a képet, s csak a keretet hagyta ott. Móra - mint írja - aludt egyet az esetre s másnap a következő feliratot tétette be az ellopott kép keretébe: „Ebben a keretben egy kép volt, amely azt ábrázolta, hogy milyen volt a koponya fejlődésének útja a majomembertől a mai emberig. Valaki, akinek a koponyája 27 Amerika legújabb szenzációja a majompör. 1925. júl. 18. 28 Bryan, az evangélikus orthodox jobbszárny vezére, aki a pörben a vádat képviselte. 29 Válasz a majompörre. Századunk, 1926. jan. sz. 128. 30 helyesen: 1925! 240