A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)

Csongor Győző: Móra Ferenc és a természettudomány

Bonifác „ragyogóbb" jövőt jósolt neki, önéletírásában viszont (Daru utcától a Móra Ferenc utcáig) azt olvassuk, hogy egyszerűen becsapta olvasás helyett a főigazgató tankönyvét, amit a tisztelgő látogatás sikere érdekében kellett volna átlapoznia s kijelentette, hogy nem fog olyan urat szolgálni ebben a tankerületben, aki Darwint, a nagy tudóst szédelgőnek tartja. Ezt a kifejezést nem találtam ugyan meg Platz Bonifác könyvében, de hogy valóban hasonló lehetett a véleménye, igazolja a következő kijelentése: „az embernek az állatokkal való eredési összefüggését az őstörténelem anthropológiai tényei nemcsak nem bizonyítják, hanem inkább annak minden téren ellene mondanak".

18 Ez volt írónk első találkozása egyetemi évei után a darwinizmussal. Későbbi írásaiban gyakran felismerjük, hogy forgatta a geológiai és fejlődéstani könyveket

19 éstisztában volt azzal, hogy az ember megjelenésekor nem a teremtés paradicsomi lovagja volt, hanem ügyetlenül csetlő-botló példány, „aki évmilliók ostorcsapásai alatt fejlődve végre megtanulta, hogy hogyan kell kővel agyonütni a másikat, és attól kezdve embernek nevezte magát".

20 Éjjelenkint a „lét és nemlét" határán, olvasás közben tanult sokat öreg tudósok munkáiból. „Tudományokkal foglalkozom" с novellájában

21 írja, hogy legkivált a magister Theophrastust ültette legközelebb, ágya fejéhez, akit sok szerelméért és sok tudományáért kedvelt s akit „hálából én is be akartam avatni a darwini tanokba és beszéltem neki az állatok védőszíneiről. . ." „Az ős-bacillus" с novellájában

22 éles szatírával fordul a maithusi tanok hirdetői ellen. Kikel azok ellen, akik a háborút isteni rendelésnek tartják. „H. S. Hopkins, amerikai geológus katonakorában Belgiumban leszállt a gochenéei kőbányába s ott palában megtalálta az ős bacillust, akitől

23 erednek a föld minden lelkes állatai, s elnevezte Archaeobacillus bellicosus-nak." „. . . Mit tudott csinálni ez az izé, aki se állat, se növény, mikor még nem volt ember. Bizonyosan unhatta magát, mint elsőmunkanélküli s iránta való előzékenységből teremtette a jó Isten az embert... megköszönjük Hopkinsnak, amire tanított... a baktériumok nem az erkölcstelen újkor tudományának a szülöttei,

24 megvoltak már akkor is, mikor az emberek abszolút erkölcsösek voltak, mikor még nem is voltak .. ." Egyetemes emberi érzése lázad fel a fasizmus ellen, már akkor, amikor Hitler uralomrajutott. Ekkor ezt írja: „. . . mert amit ma csinál az ember, azért igazán nem volt érdemes emberré válni."

25 További idézetek felsorolása talán felesleges. Móra munkáiban lépten-nyomon találkozunk sorokkal, melyekben az evolúció érdekében tör lándzsát. Igaza van Vajda Lászlónak, amikor azt írja:

26 „igazi polgár lévén, a természettudományokat többre tartotta, mint a szellemtudományokat. Ügy látta, hogy ezek a haladás zászlóvivői,, s valóságos apoteózist zengett róluk". 1925 nyarán Daytonban, az amerikai Tennesse államban vád alá helyezték John T. Scopes biológia tanárt, aki az ottani főiskolán az evolúció gondolatát „merészelte" 18 Természettudományi problémák. Katholikus Szemle, 1891. 363. 1. 19 Tanulmányi kirándulás. Pesti Hírlap, 1933. júl. 23. 20 A mennydörgő gyíkok. Magyar Hírlap, 1934. máj. 20. Ezt a tárcát Móra még 1927ben írta! 21 Beszélgetés a ferde toronnyal. 158. 1. 22 Délmagyarország, 1925. aug. 23. 23 A kurzív szedés tőlem származik! 24 Móra itt nyilván a baktériumháborúra gondolt! 25 A növények csodálatos élete. Magyar Hírlap, 1933. febr. 19. 26 Móra Ferenc a vezércikkíró. A Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyve, Szeged, 1959104. 1. 238