A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)

Korek József: Vonaldíszes kerámia kultúra elterjedése az Alföldön

Néhány jellegzetes cserép a szolnoki múzeumba került. A cserépanyag azonos a paládicspusztai anyaggal. Leggyakoribb a mélyített íves és szegletes vonaldísz, a rovátkolt perem, ujjbeonyomásos, rátett dísz. 8. Tószeg—Paládics puszta, szolnoki j. A Történeti Múzeum Régészeti Osztályának leltárkönyvében szerepel egy cseréptöredék Tószegről (Ltsz: 85. 1902. 65.), amelynek lelőhelye Paládics puszta. A vastagfalú töredék jellegzetessége a hengeres oszlopszerű tagolt fogantyú, amelyet a vonaldíszes kerámia íves karcolása díszít. A töredék felületén karcolt dísz, kettős párhuzamos mélyített vonalból alakított négyszögminták láthatók (I. 7.). Balogh Béla Tószeg—Paládicspuszta „Telek" lelőhelyről 1926-ban újabb anyagot gyűjtött.

12 Az anyag egyöntetű, s a vonaldíszes kerámia alföldi elterjedésének legsajátosabb díszítőelemeit adja. Képviselve van benne a plasztikus, szegletes metszetű megvastagodó gyűrűvel képzett fogantyú (I. 1.), az íves karcolású, félgömbformájú edények (I. 2, 6.), a teljes felületet beborító függőleges sorban álló ujjbenyomással tagolt plasztikus dísz (I. 4.), az ékbe futó csípésszerű díszítés (I. 3.). Jellegzetes a háromszögű karcolt vonal között alkalmazott soros tűzdelés (I. 5.). 9. Tiszavárkony—Hugyinpart, szolnoki ;.

13 Lelőhelye a Nagylápos és várkonyi felsőrét keleti határában levő gátszakasz 20—21 km közötti területe. Az avar temető leletmentő munkálatai során Kaposvári Gyula a neolitikus telep nyomaiból néhány cserepet gyűjtött be a szolnoki múzeumba (Ltsz: 54. 36. 1—10). Az anyag a vonaldíszes kerámia körébe tartozik. A vörösszürkés töredékeket párhuzamos ívelt karcolások borítják (I. 13—17.). Egy vastagfalú töredék nyakhajlásán ujjbenyomásos borda fut körbe. A szórványanyagnak minősülő leletanyag keveredés nélküli, egyöntetű. 10. Tiszaföldvár, Községi legelő, szolnoki j.

u György József tanító leletbejelentése alapján szereztünk tudomást a lelőhelyről. A lelőhely a községi legelő síkból kiemelkedő területe. A 60—70 cm mélyről kiásott cserépanyag a szolnoki múzeumba került. (Ltsz: 54. 40. 1—24.). Anyaga a vonaldíszes és tiszai kultúra stílusát mutatja. A vonaldíszes kerámiát párhuzamos bekarcolt díszítéssel három töredék képviseli (I. 19, 20.). Egy vörös színű oldaltöredéken zárt, megtörtvonalú díszítés és ékalakú karcolás van (I. 11.). Egy edényperem töredéket függőlegesen álló kétsoros rovátkolt borda díszít (I. 18.). E díszítési mód egyaránt ismert a tiszai és vonaldíszes kerámiából. Fontos darab egy vastagfalú töredék, bütykökkel, tűzdeléssel (I. 12.). A plasztikus ujjbenyomásos vastagabbfalú töredékek a vonaldíszes kerámiára jellemzők. A tiszai kultúra díszítő motívumát a jellegzetes meandert virágcserép formájú fenéktöredéken, kidolgozású töredékeket egyenes vonalú bekarcolás és vörösfestés fed. A leletanyagban van -egletes edényből származó oldal és egy másik oldaltöredéken találjuk. A vastagfalú, durv még 4 db 3,5 cm átmérőjű vörös agyaggolyó. 11. Szászberek, szolnoki j. Lelőhelye a Berenta II kanyarja, a Zagyva parton, az út és a Zagyva közti kiemelkedő hát.

15 Balogh Béla 1926-ban kis próbaásatást végzett a hát legmagasabb pontján s 170 cm mélységig talált kultúrréteget, településsel (putrinyomok, égett sártapasz). Az ásatásból és a mélyszántásból előkerült anyag a szolnoki múzeumba került, s a vonaldíszes kerámia keveredés nélküli anyagát tartalmazza. A karcolt díszítések között az általánosságban használt, többnyire íves párhuzamosak az uralkodók, de használja a szegletes, ékalakú mélyítéseket is (1. kép). Az oszlopfejes edény fogantyú két példánnyal van képviselve, s e példányoknál a fogantyú kerek végződése erősen tagolt. A vastagfalú edényeken gyakori az edény nyakhajlásán körülfutó plasztikus dísz ujjbenyomással. Az edénytesten levő, vízszin12 Adattár 68. Sz. I. 13 Adattár 188. T. II. 14 Adattár 31. T. I. Bejelentés szerint a község más pontjain is kerültek elő telepnyomokat mutató cserepek, amelyeknek anyaga az MNM. R. O.-ba került. 15 Adattár 68. Sz. I. 22