A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1958-1959 (Szeged, 1960)

Bálint Sándor: Ein unbekanntes altes Stadtbild von Szeged

színűleg a hódoltság idején bevándorló szerbeké volt, nyilván török épületből alakították ki.

8 A Palánk eredeti jellegét a veduta jól tükrözi. A palánk, vagyis a védelmül szolgáló vízi és földsánc, rajta a sűrű egymásutánban levert fanyársakkal jól látható. Két helyen, a mai Oroszlán és Somogyi utca táján csillagszerűen kiöblösödik. Jól kivehető a Dömötör templom karcsú, nyolcszögletes tornya, amely az ábrázolás szerint ekkor még hat emeletből áll. Ebből napjainkra csak három maradt meg. Bizonyosra vehető, hogy a többit a templom barokk átépítése idején bontották le, hogy arányba hozzák az új homlokzattal. Lehetséges, hogy a török időkben minaret tornyául is szolgált. A templomtól Alsóváros felé mintha utcasort lehetne látni, amely a sáncig húzódik. Itt az átjáró, vagyis a déli kapu emeletes, bástyaszerű, megerősített építmény. A XVIII. században kolostorkapu néven emlegetik. Nagyjából a mai Gellért kapu táján állott. A házak alaprajza és homlokzata emlékeztet a máig megmaradt Oskola utcai török házra. Emeletesek is föltűnnek közöttük. Mint mondottuk, képünk nyomán az alsóvárosi templom nehezen tanulmányozható. A kép a nyugati nézetet örökítette meg, tehát az előtérben a két egymásra merőleges, jól elkülöníthető kolostori szárny látszik. Az északi rész nyilván a mai sekrestyével azonos. A nyugati, emeletes rész mögött a háttérben a templom nyugati oldalfala emelkedik ki. Az együttesről egy 1713-ból fennmaradt rajz

10 is tájékoztat bennünket, és megerősíti a celli kép hitelességét. Hangsúlyozzuk, hogy csak a közlés, az ismertetés volt a célunk, a celli városképet nem vetettük össze a többi egykorú, vagy közel egykorú szegedi ábrázolással. Ehhez a vizsgálathoz szükségünk volna a celli eredetiről készült minél több részletfölvételre, így a palánki házakról és az alsóvárosi templomról pillanatnyilag nem tudunk határozottabb jellemzést adni. Nyilván ennyiből is kitűnik a máriacelli fogadalmi képnek különös szegedi jelentősége: Szeged két városképi korszakának arról a néhány évtizedéről tanúskodik, amely a középkor és török hódoltság, illetőleg a barokk megújhodás között eltelt. Bálint Sándor EIN UNBEKANNTES ALTES STADTBILD VON SZEGED Die Stadt Szeged hat während der Pestepidemie von 1709 dem Gnadenort Mariazeil in Österreich ein Votivbild angeboten. Unterhalb dieses Ölgemäldes ist das gleichzeitige Stadtbild von Szeged zu sehen, und dieses wird vom Verfasser in seiner Arbeit analysiert. 9 Tudjuk, hogy az első szegedi szerb templom bent volt a várban, ezt azonban 1715-ben a várparancsnokság lebontatta. Szeged városa 74. 10 A rajzot közli Szeged városa 64. 196