A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Madácsy László: Móra Ferenc ismeretlen levelei Madarassy Lászlóhoz

Kedves Lacim! Szeged, 1921. jan. 9. Kedves újesztendei meglepetésül, mint bizonyára tudod, 1000 koronát kaptunk a Néprajzi Társaságtól, mint szegedi fiók. Üzentem a pénztárnokínak — Kovács József — hogy vegye át, azonban eddig hiába vártam, azért én állítottam ki a mellékelt elismervényt, a mit most neked küldök el azzal a kéréssel, légy kegyes azt alkalmilag Danes pénztárnok úrnak átadni. Most egy félhivatalos ügy következik. Solymossy itt jártotokban említette, jó^ volna, ha a Dugonics-Társaságnak szánt Kálmány-emlékbeszédet először nálaitok tanám meg. Én szívesen állok kötélnek, ha meg tudunk egyezni. Február 13án felolvasok a Petőfi-Társaságban. Ki lehetne-e módolni, hogy a szokástól eltérőleg ti is akkortájt tartanátok a februári ülésteket. Én 11-én, pénteken érkezem fel s fönt: leszek legföljebb egy hétig, tehát az ülést 12.'és 17. közt kellene tartani. Solymossynak még karácsony és újév közt megírtam ezt a plánumot, de Szalaynak írt leveléből arra kell következtetnem, hogy a levelem valahogy elkallódhatott. Te talán szót érthetsz vele, ha előbb nem, a januári üléseken bizonyaira s ha találtok valami ilyeri megoldást, leszel kegyes arról értesíteni. T.i. nekem se szabadjegyem nincs, se kedvezményes, mert minket az állambölcseség nem ismer el köztisztviselőknek. (Szolgáinkat igen.) Nekem tehát egy pesti út — csak maga a vasút — félhavi fizetésembe kerül. Azért szeretném a két felolvasást egy vasúti füst alatt elintézni. Mindnyáj ótokat meleg szeretettel köszöntve ölel: Móra Feri Mégis meggondoltam a dolgot, nem molesztállak téged az elismervénnyel, egyenesen Dancsnak küldöm el. Kedves Lacikám, 1921. I. 25. látod, én milyen fiú vagyok, azonnal válaszolok, — mert ha most nem, akkor én is úgy járok, mint Te. A terminus jó, én már 11-én fönt leszek s 12-^én elnobiskálom az öreg urat. Persze én se leszek nagyon »szakszerű«, de igyekszem becsületegen megcsinálni a munkám. Szíves köszöntéssel minannyiotoknak, szeretettel ölel: Ferkó Azt hiszem, a könyv nem kerül könyvárusi forgalomba, mert egy-két példány híján már az egészet lejegyezték. Kedves Lacikám! Makó, 1924. VIII. 15. Nagyon jól esett, hogy kinyújtottad felénk a kezedet: a gyerekkori barát a gyermekkorom temetésén. Mert hiszen a .magunk formájú vén embernél ezt jelenti az; édesanya halála. Többé senki sincs a világon, a ki az első lépésünkre, az első gügyögésünkre emlékezne s a mire senki se emlékezik, az igazán meghalt. Viszont énbennem most nagyon feléledtek a félegyházi színek és hangok. Belőlük barkácsoltam szegény elment édesünknek fejfát. Azt hiszem, a Világ szerdai,, vagy csütörtöki számában kerül sorra a Georgikon című ciklusomban. Azért írom meg neked, mert tudom, hogy Te jobban megérted, mint más. Ölel szeretettel: Feri Kedves Lacikám, Sz. 1931. IV. 4. bizony már föltámadásra harangoznak s késő reménység, hogy »húsvét előtt« megkapd ezt a levelet, de már csak megírom, hátha jövő húsvétra hasznát veheted valami pót-tárcában. (Mert úgy gondolom, valami ilyesmihez kellenek; illetve kel15