A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Trogmayer Ottó: Ásatás Tápé-Lebőn

Egyes jelenségek, mind a Körös, mind a vonaldíszes kultúra emlékanyagában kimutathatók. Mivel a vonaldíszes kultúra emlékei az ásatás folyamán nagy számban kerültek elő, megengedhető, hogy a kérdéses töredékeket is ehhez a körhöz kapcsoljuk. Kutzián Ida alapvető munkájában több olyan lelőhelyet sorolt fel, ahol a körömbecsípés nem Körös kultúrás anyagban került elő. Csípett díszű töre­déket említ a munkácsi kishegyről, a szemerei (Abaúj megye) és a megyaszói bükki kultúrás telepekről, az Ógyalla abadombi, és az ipolyviski zseiizi te­lepről, valamint a budapest—tabáni vonaldíszes anyagból is. lü A nyugati vo­naldíszes, régibb vonaldíszes anyagban, még bőségesebb példát találhatunk a hasonló jellegű díszre. A csehországi pfitluky-i lelőhelyen vonaldíszes kerá­miával együtt fordul elő a körömbenyomás, és a hegyes szerszámmal történő beböködés. Ugyanitt bükki jellegű cserepek is vannak. 17 Megtaláljuk a díszí­tésnek ezt a formáját a klasszikus vonaldíszes anyagban is. A sonaershausen-i vonaldíszes kultúrába sorolható temető 8. sírjának kis bögréjét, egyik Körös kultúrás telepünkön sem tudnánk elkülöníteni-a jól ismert hazai anyagtól. 18 Ezen kívül vannak olyan jelenségek, melyek nagyobb számban megvannak mindkét kultúrában. Az ujj benyomással tagolt plasztikus bordadíszre gondo­lunk, amikor az edény nyakán, többé-kevésbé rendszeresen elhelyezkedő ujj­benyomásos díszeket látunk, vagy néhány alapvető edényformára. A lebői Körös kultúra jellegű anyagot először Banner János ismertette. »Lebőn a szegedi múzeum által feltárt teleptől 300—400 m távolságban is elő­fordulnak ezek a leletek« — írja. 19 Itt a paradicsomfonmájú hálónehezékekre, a körömcsípéses cseréptöredékekre, valamint a kaptafaformájú kőbaltákra utal. 20 E dolgozaton kívül csak Kutzián Ida említi Lebőt, mint Körös kultúrás lelőhelyét. A Móra által kiásott anyagot tiszai I-nek, illetve zseiizi, azaz fia­talabb vonaldíszes kultúrához tartozónak határozza meg. 21 A Móra által ki­ásott, Kutziánnál hibásan Futó, helyesen Farkas Mihály földjén fekvő telep­től 300—400 m-re szórványként a Körös kultúra kerámiája került elő. Kép­anyagában közöl 4 edénytöredéket. 22 Közülük kettőt, (a két csípett díszűt) megtaláltuk a Móra Ferenc által felvett fényképanyagban, a másik kettőt azonban nem. Ezzel a fajta díszítéssel, illetve a körömbecsípés technikájával és kronológiájával Banner János is foglalkozott. 23 Megállapításainak az a része fontos számunkra, amelyben a körömmel becsípett edények kronológiáját, és területi elterjedését vizsgálja. Kimutatja, hogy legkorábban a szalagdíszes edények kultúrkörének emlékeihez kapcsolódva tűnik fel. Joggal tételezhetjük fel tehát, hogy a lebői darabok is a vonaldíszes kultúra emlékét őrzik. Az »egyenesre levágott fenekű edények hálómintás töredéke« feltehetőleg •— (a rokon anyag alapján) — a vonaldíszes kerámiába tartozik. Hasonlókat 16 Kutzián Ida: A Körös kultúra. Diss. Pann. II. 23. . i7 2. Trnácková: Zelezafske pece z fimskéjho obdobi v Pfitlukach na Moravë. Arch, rozhl. 1956. 4. obr. 206. 515—518. p. 18 Dietrich Kahlke: Die Bestattungsitten des Donauländischen Kulturkreises der .jüngeren Steinzeit. Teil. 1. Linienbandkerarnik. Berlin. 1954. 19 Banner János: A tiszai kultúra III. periódusa. Dolg. 1932. 31. p. 20 Banner János szíves szóbeli közlése szerint a Sírhegyes ásatott Körös kultú­rához tartozó telepet. 21 Kutzián Ida: i. m. 22 Uo. XIV. t. 13—16. 23 Banner János: Adatok a körömmel díszített edények kronológiájához. Arch­Ért. 1929. 23—34. p. 42

Next

/
Thumbnails
Contents