A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Bökönyi Sándor: A lebői 1956-os ásatás gerinces faunája

tinust csak igen jellemző fogai alapján határozhatjuk meg teljes biztonsággal, ilyen foglelet pedig Lebőn nem került elő, az itteni szamarat csak nagy valószínűséggel határozhatjuk meg Equus hydruntinusnak.

41 A lebői szamárnak az Equus hydruntinusszal való azonossággá mellett szól egyébként az is, hogy az előkerült csontok rendkívüli karcsúsága extrém steppei Equidara vall, amilyen az Equus hydruntinus is volt. Ugyancsak az azonosság mellett szól az a tény is, hogy a lebői és a ihódmezővásárhely—bodzásparti lelőhely között térben csak 10—15 km, időben pedig legfeljebb néhányszáz év a távolság, márpedig Hódmezővásárhely— Eodzásparton fog határozza meg az Equus hydruntinust. Metacarpus Lebő Romanelli barlang

42 Roter Berg

43 Pair-non-pair

44 Achenhein

43 Untereinzigen

46 Tiraszpol

47 Kos-Koba

48 Os phalangis I. Hossza Os phalangis I. Hossza Lebő kb. 70 Romanelli barlang

49 65 Heiligenstadt

50 67 Sereckenberg

31 kb. 85 Kos-Koba

52 38 Proximale Diaphysis epiphysis legkisebb szélessége szélessége 38 25 42, 38 27, 25 41—42 26.5—27.5 41 29 40.5 28 43 30 49 31.5 47.5 26.5 Diaphysis Distalis Diaphysis Distalis legkisebb epiphysis legkisebb epiphysis szélessége szélessége mélysége mélysége 24.5 34.8 16 i kb. 20 21.5, 24 34, 34.5 — — 27 35 — — 28 40 — — 27,5 34 — — Az Equus (Asinus) hydruntinust Regalia írta le az Otranto melletti Romanelli barlangból.

53 Ö ezt a kis Equidát először az ázsiai félszamár (Equus hemionus Pali.) új változatának nézte, de később, miután alaposabb vizsgálat alá vette a problémát, 41 S. Bökönyi: Eine Pleistozän-Eselsart etc. p. 42 H. G. Stehlin e P. Graziosi: Ricerche sulgi asinidi fossili d'Europa. Mem. de la Soc. Paléont. Suisse. LVI (1935) p. 17. 43 H. G. Stehlin e P. Graziosi: op. cit. p. 22. 44 H. G. Stehlin e P. Graziosi op. cit. p. 36. 45 H. G. Stehlin e P. Graziosi: op. cit. p. 40. 46 H. G. Stehlin e P. Graziosi: op. cit. p. 47. 47 V. I. Gromova: Isztorija losadej (roda Equus) v sztárom szvete. Csaszt. I. Obszor i opiszanie form. Trudi Paleont. Inszt. 1949. p. 338, 339. 48 V. I. Gromova: loc. cit. 49 E méreteket Gromova közli (op. cit. p. 356.) a Stehlin—Graziosi monográfia fényképei alapján. 50 О. Antonius: Equus Abeli nov. spec. Ein Beitrag zur genaueren Kenntnis unserer Quartärpferde. Beitr. z. Paläont. u. Geol. Öst.-Ung. XXVI(1913) p. 266. 51 H. G. Stehlin e P. Gaziosi: op. cit. p. 50. 52 V. I. Gromova: op. cit. p. 356, 357. 53 P. E. Stasi e E. Regalia: Grotta Romanelli (Castro, Terra d'Otranto). Stazione con una fauna interglaziale e di steppa. Arch, per TAntrop. e. l'Etn. 34(1904). 68