A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Bökönyi Sándor: A lebői 1956-os ásatás gerinces faunája

kodó szerepe; 4. a háziló teljes hiánya. Legnagyobb érdekessége, hogy tagja­ként szerepel a pleisztocén szamár, mely eddig a világon egyedül Hódmező­vásárhely—Bodzáspartról volt kimutatható a neolitikumból. Ami a fauna első jellemvonását illeti, hazai neolitikus lelőhelyeink fau­nájára — úgy látszik — általánosan jellemző a fajokban való szegénység. A ke­vés ilyen tárgyú dolgozat közül Kormos T. dolgozata a százhalombattai neolit lépről (mely nem azonos a Wosinszky-féle mészbetétes kerámiáé lelőhellyel) szarvas, őz, juh vagy kecske, tulok és sertés csontjait említi. 3 A Hódmező­vásárhely—Kökénydombon Banner J. által feltárt tiszai kultúrás telep állat­csontjainak vizsgálatakor Gaál I. az alábbi fajokat határozta meg: eb, tulok (házimarha), kecske, vaddisznó, őstulok, szarvas, őz, ponty, Cyprinus sp. 4 Vé­gül pedig újabban magunk a hődmezővásárhely—bodzásparti Körös-kultúrás lelőhelyről mindössze 9 fajt határoztunk meg. 5 Neolitikus telepeink fajsze­génysége — mely főként a vadállatfajok kis számát jelenti, hiszen az itt elő­forduló öt háziállatfaj csaknem minden neolitikus telepünkön megtalálható — nyilván klimatikus,' ill. az ezekkel összefüggő földrajzi tényezőkön alapul, amit az bizonyít, hogy a hasonlókorú barlangi rétegekből előkerült állatcsont­anyag (bár ennek korhatározása általában kevésbé megbízható, mivel az ása­tok a holocén anyagra többnyire igen kevés gondot fordítottak) mindig bő­velkedik vadállatfajokban. Nagyjából hasonló kettősség figyelhető meg a kül­földi neolit telepek állatcsontanyagánál is. A lebői két szelvényben a házi- és vad emlősök egyedszáma kb. hason­lóan aránylik egymáshoz: az A szelvényben 61 (55,45%) házi- és 49 (44,55%) vad-, а В szelvényben 49 (53.85%) házi- és 42 (46.15%) vadállat (emlős) egyed maradványai fordulnak elő. Összesítve a két szelvény anyagát, megállapít­hatjuk, hogy az előkerült 201 emlős egyedből 110 (54.7%) házi- és 91 (45.3%) vadállat. Néhány külföldi neolit telepen a háziállat-vadállat-arány az alábbi: Svájc Egolzwü 2 6 Seematte-Gelf ingen 7 Uerikon 8 Auvernier 9 Németország Schlewig-holsteini 3 Kormos T.: Százhalom-Batta, mint neolithkorabeli telep. Földrajzi Közi. 1904. p. 467. 4 Gaál I.: A háziasítás legkezdetlegesebb fokának bizonyítékai a Tisza-parti ásatásokból. Dolg. (Szeged) 1931. p. 232—234. — Uő.:A hódmezővásárhelyi neolitkori telep gerinces maradványai. — Knochenreste der neolithischen Ansiedelung von Hódmezővásárhely. Ann. Mus. Nat. Hung. 1931. p. 259—277. 5 Bökönyi S.: Eine Pleistozän-Eselsant im Neolithikum der ungarischen Tiefe­bene. Acta Arch. Hung. 4(1954) p. 9—24._, 6 К. Hescheler u. J. Rüeger: Die Wirbeltierreste aus dem neolithischen Pfahl­baudorf Egolzwil 2 (Wauwilersee) nach den Grabungen von 1932 bis 1934. Viertel­jahresschr. d Naturf. Ges. in Zürich. 84(1939) p. 312. 7 K. Hescheler u. J. Rüeger: Dde Reste der Haustiere aus den neolithischen Pfahl­baudörfern Egolzwil 2 (Wauwilersee, Kt. Luzern) und Seematte-Gelfingen (Baldeg­gersee, Kt. Luzern). Vierteljahresschr. d. Naturf. Ges. in Zürich. 87(1942) p. 384. 8 J. Rüeger: Die Fauna des Pfahlbaues Uerikon am Zürichsee. Viertel jahres­schr. d. Naturf. Ges. in Zürich. 89(1944) p. 282. 9 Th. Josien: Station lacustre d'Auvernier (Lac de Neufchatel). Étude de la faune Station, Bull, de la Soc. Préhist. Franc. LII(1955) p. 59. házi % vad u /o 33.4 66.6 48 52 64.4 35.6 • 59.3 40.7 fi 2

Next

/
Thumbnails
Contents