A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Madácsy László: Móra Ferenc ismeretlen levelei Madarassy Lászlóhoz

MÓRA FERENC ISMERETLEN LEVELEI MADARASSY LÁSZLÓHOZ Az itt közölt 21 Móra-levél írónk életének legjavából származik — kisebbnagyobb időközökkel — 1902-től 1932-ig. Nem tudtam megállapítani, hogy Móra mikor és hol ismerkedett meg Madarassyval, de a közölt első levél két adatából arra következtetek, hogy az ismeretség kezdete a kilencszázas évek legelejére tehető. A levélből ugyanis kitűnik, hogy Móra azt a házat sem ismerte, amelyben Madarassy Kiskunfélegyházán lakott. Ugyanakkor ő maga is feltűnően közli a saját lakása címét: »III. Szapáry-utca 5.« Egy bizonyos; Móra nagyon megszerette a vele csaknem egyidős,- hasonló gondolkodású, érzésű és tehetséges Madarassyt — amint az a levelekből is kitűnik. A levelek sok érdekes adatot nyújtanak a fiatal Móra világnézetére, első szegedi éveire, irodalmi felfogására, magánéletére és rendkívül széles ismeretkörére vonatkozólag. Egy-két levele tárcának is beillik. Közismert dolog, hogy Móra 1902 májusának elején kerül Szegedre, a Szegedi Naplóhoz. A kitűnő tollú fiatal íróra rengeteg munka szakad, de a szülővárossal való kapcsolata — ennek ellenére jó darabig még megmarad — a drága szülőkről nem is szólva. Az országos függetlenségi és 48-as párt Kossuth Lajos születésének századik évfordulóját, 1902. szept. 19-ét méltó módon akarja megünnepelni, ezért országos méretű mozgalmat indít a Kossuth-kultusz terjesztésére (Sz. N. 1902. júl. 7.). A Szegedi Napló Kossuth-rovatának írója ki lehetne más, mint a 48-as hagyományokban nevelkedett fiatal Móra, akinek írói munkásságára ugyanekkor a kiskunfélegyházi Hírlap is számot tart. A fiatal Mórának nem a legjobb véleménye van a hazafias ünnepségekről. Ezért is írja Madarassy-nak: »Minden hazafias ünnepről táplált nézeteimet ugyan ismered, hiszen egyeznek azok a tieiddel, — mindazonáltal érzem, hogy erkölcsi kötelességünk nekünk hazudni, ha már egyáltalán hazudni kell valakinek. (Neked merek így írni, mert tudom, hogy nem értesz félre, de bizony másnak nem mernék.)« Ugyanekkor tiltakozik ama feltevés ellenj mintha ő részt követelne magának a félegyházi ünnepből: »... Isten látja lelkem, torkig vagyok már az ilyen kétes értékű babérokkal, és legkevésbbé se bánnám, ha már nem jutna belőlük több.« (1902. szept. 10.). 1 Madarassy László (1880-1943) etnográfus, a Nemzeti Múzeum Néprajzi Múzeumának igazgatója, az Ethnographia—Népélet с folyóirat szerkesztője. Az itt közölt Móra-leveleket Konkoly-Thege László, aki Madarassy László leányát vette feleségül, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumnak adományozta; Takáts Gyula, a múzeum igazgatója a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak engedte át. Ezúton is köszönetünket fejezzük ki önzetlenségéért. 5