A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Trogmayer Ottó: Ásatás Tápé-Lebőn

feldúlt sírt bontottak fel. A leletek közt megemlít egy kis talpcsöves táltöredéket. Külön megjegyzi, hogy az előkerült agyagedénytöredékek vastagfalúak, durva kidolgozásúak. Sok a kőeszköz, néhány római, valamint egy árpádkori érem is van az összegyűjtött leletek között. Ujabb leleteket a területről 1904. március 2-án Tari Ferenc földműves hozott be. Szántás közben két rézfejszét és egy éket talált. Az ék az egyik rézFig. 2. kép fejsze nyéllyukába volt dugva (VI. t. 21, 22, 23.). Eredetileg a másikhoz is tartozott egy ék, de az már elveszett. Rendszeresen kutatott a területen Móra Ferenc is. A Reizner-féle feltárás mellett ásott, a halom nyugati végén fekvő Farkas tanya körül.

8 Megfigyeléseit így summázza: »Kiderült, hogy a homokhordással csak felületes honfoglaláskori temetőt pusztítottak el e helyen, ellenben megmaradt egy része a rézkori temetőnek, s ha bolygatva is, a neolithikus telepnek, amelybe a rézkori sírokat beleásták.«

9 Lakógödröt, házat nem talált. A kerámiában sok a festett darab. Piros, barna, piros és sárga, piros-sárga-fehér festésről ír. A galléros edényt a telep vezető kerámiai típusának tartja; valóban, az általa kiásott díszített cserépanyag zömét az ilyen jellegű töredékek alkotják. Sajnos, a helyszínen készített feljegyzéseire csak utalás van.

10 Nem tudtuk megtalálni ezeket a múzeum adattárában, ahol sok más Móra feljegyzéssel együtt elkallódtak. 8 Móra Ferenc: Utazás a földalatti Magyarországon. Insula Lebő. 9 Móra Ferenc: Ismeretlen típusú edény Lebőről. Dolg. 1930. 159—162. p. 10 Móra Ferenc: Insula Lebő. 21