A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Csongor Győző: Természetvédelmi feladataink Szeged környékén I. Zsombói erdő

móvegetációjára vonatkozó kutatásokat. 1934-ben az itteni lápban általam gyűjtött csigafajok nyomán Czógler Kálmán is felfigyelt a területre s bekapcsolta a maga s tanítványai gyűjtő munkájába. Ugyancsak ettől az időtől kezdve az egyetem zoológusai, Gelei József professzor s munkatársai a láp faunáján gyűjtéseket s megfigyeléseket végeztek. A 40-es évektől kezdve, szegedi tartózkodása idején Zólyomi Bálint kutat a környéken erdők maradványai után s az 1947. okt. 9-i növénytani szakosztályi ülésen előadást tart a kiskundorozsmai Zsombó-erdŐ növényzetéről. Felemlíti, hogy a csongrádi flóra szerzője, Lányi Béla még tölgyet sem említ a megyéből, holott itt a tölgyön kívül kőris is van, s a mezei és hegyi szil is előfordul. ZóFig. 1. kép lyomi ezt az erdőt az ócsa-alsódabasi erdőhöz hasonlítja. Több, Csongrád megyére új fajt, mint a fagyalt (Ligustrum vulgare), a széleslevelű Salamon pecsétjét (Polygonatum latifolium), az erdei gyömbérgyökeret (Geum urbanum) s a füvek közül a gyepes sédbúzát (Deschampsia caespitosa) közöl. Mint az erdő legérdekesebb növényét a posvány galajt (Galium uliginosum) említi meg. A zsombékosból, melyet a zsombéksás (Carex stricta-C. elata) képez, mint a régi lápflóra maradékait, a tőzegpáfrányt (Dryopteris thelypteris) a kutyabengét (Frangula- alnus) s a rekettyefűzet (Salix cinerea) jegyzi föl. Előadásának jegyzőkönyvi közlése az első irodalmi adat a terület növényzetéről (Zólyomi 1947). Tudomásom szerint a 30-as években Csapody Vera itt párkányos bangót (Ophrys sphegodes) gyűjtött, melyet magam is megtaláltam. Utoljára 1950-ben Bodrogközy György talált példányokat, de ez a növényfaj azóta kipusztult (?). Timár Lajos többször járt az erdő területén, mohákat gyűjtött s cönológiai megfigyeléseket végzett. Több ízben jártam botanikusokkal (Kárpáti István) s zoológusokkal (Horváth Andor, Nagy Barnabás s mások) az erdőben. Jelenleg Bodrogközy Györggyel végzünk itt s a környéken kutatásokat. Ezenkívül a botanikusok közül Szabados Margit, Kiss István, a zoológusok közül Megyeri János s 218