A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Trogmayer Ottó: Ásatás Tápé-Lebőn

ÁSATÁS TÁPÉ—LEBÖN Lebő halom a tápéi réten, a Tiszától keletre mintegy 5 km-re fekszik. Legmagasabb része a 85. magassági pont. A területen — a távolabbi környéket is beleszámítva — ez a legkiemelkedőbb rész. Településre ez a halom alkalmas^ valamint a tőle nyugatra, mintegy 2 km-re fekvő, megközelítőleg hasonló magasságú, a 82. magassági ponttal jelzett Malájdok halom, és a tőle keletre, kb. 3 km-re elhelyezkedő Sírhegy. Lebőt két ér öleli körül: északról a Porgány, délről a Bogdány folyik, illetve folyt. A két eret a Súlymos ér köti össze, a Maláj dok halom mellett. A folyószabályozás előtt, a halmokat kivéve, az egész terület víz alatt állott; mocsaras, nádas vidék volt. Még most is, esős időjárás után a belvíz felgyűlik, és sok helyen több cm magasságban elborítja a földeket. Annakidején nemcsak a Maros és a Tisza táplálták a mocsarat, hanem jelentős vízmenyiséget szállított a Porgány és a Bogdány is. A II. József uralkodása alatt készített katonai térképen az egész terület, a halmot kivéve, mocsárnak van jelölve.

1 Jól rávilágít a térkép a Porgány jelentős voltára is. A ma csak keskeny kis ér, csaknem olyan jelölést kapott, mint a napjainkban lényegesen nagyobb Tisza vagy Maros. Az 1776-ban készített Tápé község birtokait bemutató térképen szintén szigetnek van megjelölve a terület.

2 A környékbeliek már régen felfigyeltek a halomból bőségesen előkerülő leletekre. A közeli Tápé községből, a gyufa elterjedése előtt tűzcsiholáshoz ide jártak kovát szedni,; írja Reizner.

3 Az 1840 körüli években, a Szegeden épült Kárász-féle házhoz innen hordták a homokot (a halom nyugati végéről) a bányában akkor is találtak kőeszközöket. Ezek azóta elkallódtak. Rendszeres ásatást először Reizner János folytatott a területen.

4 1903. március 12—144ig dolgozott elsőízben. A halom nyugati végén, a régi homokbánya területén húzott egy К—Ny irányú árkot. Az első ásónyomban tégladarabokat talált, melyek szerinte valamilyen tanya maradványai lehettek. Lejjebb haladva, durva anyagú és díszítésű edények töredékeire bukkant. Sok munkálatlan csont is került elő. Igen sok bolygatott sírt talált, ahol a csontok egy halomba voltak rakva. Mindössze három boly1 Josephinische Aufnahme. XIX. 30. Dr. Borbély Andor és Dr. Nagy Júlia: Magyarország I. katonai felvétele II. József korában. 2 Delineatio terreni possessionis Tápé ad L. R Civitatem Szegediensem spectantis, quae una urbarialem agrorum, ac Faenilium excisionem, ac Colonis factam distributionem repraesentat, quae peracta Anno D. MDCCLXXV: Per Antonium Balia Regio Camerak... et p. I. R. Hungari... araium G 3 A szegedi múzeum leltárnaplója 9/1903. 4 Reizner János bejegyzése uo. 19