A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Szelesi Zoltán: Adatok Szeged XIX. századi képzőművészetéhez

(Schönberger) Adolf,

16 Horváth Henrik,

17 Lendvai János,

ls Szutter Károly

19 é& a kezdetben Makón néptanítóskodó, majd a múlt század első éveiben (1806—09 között) szegedi polgárrá lett Szikora György (1788—1862)

2ü is, akitől Kőszeghy László csanádi püspök arcképe (1838), a Móra Ferenc Múzeum képtárában látható. Az időrendben őt követő Kerle Gáspár,

21 templomfestőként működött Szegeden. Kerle ».. .fia vagy öccse volt Kerle Antal festő, aki 1828-ban szerezte meg Szegeden a polgárjogot.«

2- Működéséről nincsenek adataink. A helyi piarista gimnázium 1799-ben meginduló rajtagozatáról, több pesti: a tábornokként piktorkodó Petriçh András (1765-1842)

23 és a neves üvegfestővé lett Forgó István (1833'—1902),

24 valamint sok más szegedi művész nyert indítást.

25 így az innen Egerbe került Joó János (1806—1874)

2e is itt sajátította el a művészet ábécé-jét. 1832-ben »... Széchenyi Istvánhoz írt levelében mindegyik képzőművészeti ág tanításához alkalmas iskola létesítését sürgette, s ugyanakkor szükségesnek tartotta a művészeti vonatkozású szakkifejezések magyarra fordítását, külföldre szakadt tehetségeink hazahívását. Széchenyi helyesléssel fogadta a vidéki reformátor elgondolásait, de megvalósításukra még nem. találta az időt elérkezettnek.«

27 Az 1838-ban Szeged és Pest között megindult kocsiforgalom, több fővárosi művész foglalkoztatását tette lehetővé. így a sokat utazgató szegedi kereskedők portré-szükségletein kívül, helyi egyházművészeti megbízásokat is gyakrabban teljesítettek. Ennek kapcsán a pesti Schwarz József, a szőregi, és Schafft Ágoston, a szegedi új rókusi templom főoltárára helyezett, egy-egy szentet ábrázoló képet festettek.

2S A szobrászok közül két nevet kell megemlítenünk. Az országos hírű, fővárosi Dunaiszky Lőrinc

20 és a szegedi Bélier (Bellér) Péter

30 faszobrász e korban dolgoztak. Dunaiszkynek egy Szegedre készített feszület-kompozíciót (1829) tulajdonítanak; míg Bélier a negyvenes években, falusi templombelsők kialakításával (oltárépítés, aranyozás és figurális munkákkal) foglalkozott. A múlt század 40—50-es éveiben Szegeden működött, a müncheni képzettségű Nagy Ferenc,

31 aki portrékon kívül főleg a temesközi falvak számára festett templomképeket. Lyka szerint Nagynak »... a Tiszán jól jövedelmező mal16 Irodalom: Tardos Taussig Á.: i. m.; Bálint S.: i. in. 276. 17 Irodalom: Tardos Taussig Á.: i. m.; ÉML 1935. I. 477.; Bálint S.: i. m. 276. 18 Irodalom: Tardos Taussig Á.: i. m.; Bálint S.: i. m. 276. 19 Irodalom: Tardos Taussig Á.: i. m.; ÉML 1935. II. 518.; Bálint S.: i. m. 276. 20 Irodalom: Reizner J.: i. m. III. 406—407.; ÉML 1935. II. 502.; Bálint S.: i. m. 276. 21 Irodalom: A szegedi Szent Ferenc-rendi zárda műtárgyainak leltára. Bp. 1931. kézirat 20 a. Báh'nt S.: i. m. 274—275. -- ÉML 1935. I. 544—545. 23 Irodalom: ÉML 1935. II. 293.; Bálint S.: i. m. 275. 24 Bálint S.: i. m. 273. 25 Bálint S.: i. m. 272—279. 20 Irodalom: Reizner J.: i. m. 407.; Dr. Viszota Gyula: Joó János és egy művésztársaság eszméje. — Művészet, 1905. 135.: ÉML 1935. I. 514.: Bálint S.: i. m. 273,. 276. 27 Pogány Ö. Gábor: Magyar festészet a XIX. században. Bp. 1955. 8. 28 Bálint S.: i. m. 274—275. 29 Irodalom: Reizner.: i. m. 408.; Művészet, 1903. 350.; Szendrei—Szentiványi: Magyar Képzőművészek Lexikona, Bp. 1915. I. 405—406.; ÉML 1935. I. 262—263.; Bálint S.: i. m. 275. 30 Irodalom: Reizner J.: i. m. 409.: Bálint S.: i. m. 276. 81 Irodalom: Reizner J.: i. m. 407.; ÉML 1935. II. 163.; Bálint S.: i. m. 275—276. 186