A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Szelesi Zoltán: Adatok Szeged XIX. századi képzőművészetéhez

A török utáni helyi művészet egyik szerény, de érdekes alakja, a XVIII. század első felében bennszülöttként Szegeden működő Börcsök mester, aki az alsóvárosi ferences templom oltárfaragványainak munkálatain kívül, szűkebb pátriája parasztházainak homlokzati fülkéibe kerülő apró faszobrokat készítette. Ezeket azonban sajnos a házakkal együtt megsemmisítette az 1879-es árvíz. A feszületeket, szenteket, ágyfákat és ládákat egyaránt kedvvel faragó és festegető »első szegedi faszobrász«, növendéke volt a piaristák 1744-ben megnyílt »Iparosképző Rajzoskolá«-jának. Feledésbe merült nevének Móra Ferenc egy cikkében állított szép emléket.

11 Régi helyi kőfaragók munkásságának emlékét őrzik azok a részben épen, részben sérült állapotban megmaradt szobrok, melyek az itteni templomok és múzeum raktáraiban vannak. A feljegyzések szerint a Havi-Boldogasszony templom előtti kis téren, Szűz Mária homokkő szobra már 1708-ban állott. Megsérült karját 1855-ben újból hozzáillesztették. Az alig egy méteres, kis Jézust tartó Mária, Szent Anna és Szent Joachim szobrai között, egy rokokodíszes felhős oszlopon helyezkedett el. A szobor a második világháború alatt elpusztult s törmelékeit a kolostor udvarába hordták be.

12 A Szent György téren viszont még ma is áll, szőlőindás díszítésű oszlopon, egy hasonló méretű festett barokk Mária-szobor — a gyermek Jézussal a karján —, melyet téglaanyagú lábazattal bíró vasrács vesz körül. Régebben a Templom tér dísze volt, ahonnan átkerült mostani helyére. A lebontott Szent Dömötör-templom barokk stílű főhomlokzatán három, több mint két méter magas homokkő-szobor állott, melyek Szén Dömötört, Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázolták. A szobrokat, a bontást végző építésvezetőségtől 1925-ben, Cs. Sebestyén Károly h. múzeumigazgató kérte el és hozatta be a helyi közgyűjteménybe. Ugyancsak az ő gondoskodásának köszönhető, hogy a régi Jókai utcában levő XVIII. századi Ungár-féle ház kapuja feletti barokk ív tetején nyugvó egy méteres Szent Flórián homokkő szobor is' a szegedi múzeumba jutott.

13 Szeged és vidékének templomaiba kerülő egyházi jellegű művek mesterei közül, a bécsi Gruber és Hautzingeren kívül, a magyar Falusy Zsigmond, Hogger János és Morvái András festők, valamint Aisenhut József szobrász neveit említjük meg, — akiknek a XVIII. század közepétől ide készült alkotásait^ az alsóvárosi templom őrzi. Ha csak néhány szóval is, de meg kell emlékeznünk, a Havi-Boldogasszony templomhoz kapcsolódó ferences-kolostor nagyértékű múzeumáról, melyben a XV. századi miseruhák — köztük Szent Gellért és Mátyás király híres kazulái — és a kolostor egyik alapítója, Marchiai Szent Jakab XVI. századi népies puhafa-faragású széke látható. Ezen kívül gazdag változatban, régi olaj festésű szentképek, barokk szobrok, ezüst kelyhek, úrmutatók, faragott ajtóbélletek és egy 1817-ből való kő-napóra képezik, a két világháború között nyilvánosan is megtekinthető — sa közeljövőben ismét megnyíló — kolostormúzeum főbb értékeit. 11 Móra Ferenc: Börcsök piktor. Szeged, 1924. 11. sz. 12 Irodalom: A szegedi Szent Ferenc-rendi zárda műtárgyainak leltára. Bp. 1931. kézirat 1. old.; Genthon I.: i. m. 188. 13 Irodalom: A szegedi Szent Ferenc-rendi zárda műtárgyainak leltára. Bp. 1931. kézirat 13—20/b. old. 183