A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)
Banner János: Mit adott Hódmezővásárhely a magyar régészetnek?
A Szenti-tanyában »A temetőt 18—30 méteres üres sáv osztja két részre. Egyik részben a sírokban csak magyar tárgyak ... vannak, a másik részben nincs egyetlen ilyen tárgy sem,, 1 csak S-végű halánték karikák.« Ezek a publikációkból és a leletanyagból megállapított tények nagyon érdekes következtetésre vezettek. Fehér Géza nyíltan megmondja: »Azért használom elsősorban a hódmezővásárhelyi példákat, mert ez az egyetlen hely, ahol a mi kérdésünk szempontjából tervszerű munka alapján dolgozhatunk ...-« Ez az alapja tehát a magyar szláv együttélés fejlődésében megállapított négy szakasznak, amely szerint az I. szakaszban magyarok és szlávok teljesen külön temetkeznek. A II. szakaszban külön temetkeznek, de mindkét temetőben kerül már egy-egy egymástól kapott tárgy. A III. szakaszban egyazon temetőbe temetkeztek, de egymástól elválasztott csoportokban vannak. A IV. szakaszban egyazon temetőbe összekeveredve temetkeznek, ami azt jelenti, hogy a telepen is együtt vannak. Ezek az elgondolások természetesen az egész ország területére a helyi települési körülmények figyelembevételével lehetnek érvényesek. A leletanyag támogatta elmélet azonban a vásárhelyi kutatások nélkül nehezebben születhettek volna meg. Végére jutottunk annak a vizsgálatnak, mit adott Hódmezővásárhely a magyar régészetnek. Nem az volt a célunk, hogy 15 esztendő minden ásatását, s az azóta sok érdekes, új eredményt hozó kutatásokat 74 is részletesen ismertessük. Az utóbbiból az új kőkor ismerete terén elért eredmények érdemelnek legtöbb figyelmet. Ezek tárgyalása az ásatás eredményeinek közlése előtt nem volna illendő. Elvégzett munkánkból csak azokat az eredményeket ragadtuk ki, amelyek hely- és Alföldtörténeti kutatásunkat valóban előbbrevitték, amelyeket az általános történeti kérdések tárgyalásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az elmondottakból is látszik, hogy nincs az Alföld őskorának egyetlen olyan kultúrája, történeti idejének egyetlen olyan népe sem, amelyik a város területén képviselve ne volna. A kisebb-nagyobb eredményeket vagy sok esetben csak probléma felvetéseket nem az egyes kultúrák hiányzása okozza, hanem az a körülmény, hogy anyagi eszközeink nem voltak olyan terület feltárására, ahol bizton remélhettük volna az eredményeket. A város, akkor 132,260 holdnyi területéből feltárt alig párezer négyzetméter az, amelyik megmutatta történetét. Hogy a többi is osztozott ebben, az egy pillanatra sem kétséges. E két egymással szembeállított szám mutatja, hogy van még hol és mit dolgozni. 75 Banner János 74 Vásárhelyi Szó. 1955. 18—20., 1956. 33—37. Gazdapusztai Gy. 75 Tizenkét esztendei szünetelés után készült ez a várostörténeti, de egyúttal múzeumtörténeti beszámoló. Nemcsak eredményeket közöl, hanem ezeken keresztül terveket is ad azoknak, akik a területen dolgozni fognak. Részletes kidolgozásuk és végrehajtásuk az ő feladatuk. 10* 147