A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Csallány Dezső: Az Átokháza-bilisicsi avarkori sírleletek

sodik kereszt mintás korong, mely emlékeztet a szobi női korongpár díszítésére (X. század), a harmadik arab éremutánzat, felirata 892—902. évekre datálható (El Mutadhid billâh kalifa ideje).

22a A fülbevalónál látszik, hogy előbb részletekben megszerkesztették és utána a kőlapon kivésték a kívánt tárgy mintáját. Az egyre gyarapodó kőöntőminták azt tanúsítják, hogy az avarkori tárgyakat a fülbevalókhoz és más tárgyakhoz hasonlóan kőbevésték és öntötték. Ezzel elesik a bentonit-agyagba, vagy nedves homokba való öntés feltevése. A mintákat nem másolással, hanem részletekben való megszerkesztéssel vitték át az öntőlapra. A kunszentmártoni sírleletben van egy vaskeretbe foglalt, ónlapba mélyített, rozettát préselő, vagy ólombélést öntő negatív minta.

23 A fönlaki ötvöseszközök között is találunk egy negatív bronz préselőmintát, amely különböző nagyságú, sima félgömbdíszek előállítására szolgált.

24 Öntőműhely szerszámai is kerültek elő a klárafalvi B. jelzésű avar temető 60. sírjából: kalapács, forrasztóvas, lemeznyíró olló, öntőtégely, lemezszögek, lemezhulladékok, horzsakövek stb.

25 Alföldi Szárazdról említ két, agyagból égetett pozitív mintát, de ezekről kiderült, hogy gipszmásolatok.

26 5. Övdísz-garnitúrák. Három övveret-garnitúra (XXIX. t. 1—20.; XXVI. t. 1—20.; XXVII. t, 2—10.) szerepel az átokháza-bilisicsi leletanyagban, amelyek szerencsésen egészítik ki egymást. Az övdíszek az időrend megállapítása szempontjából igen fontosak. Két avar övdísz-garnitúra képét közlöm Szeged-Öthalomról (XXXI. t. 1— 6., 7—12.),

27 melyek díszítményeiknél fogva összekötik egymással a XXVI. t. 1—20. és a XXVII. t. 2—10. alatti bilisicsi garnitúrákat. Átokháza-Dugonics erdő környékén 1940-rben tártam fel egy fontos avarkori sírleletet: kőrátétes, préselt, aranyozott bronz övdísz-garnitúrávaly mely a Szeged-Fehértó B. jelzésű temető Constantinus Pogonatus (i. u. 668—685) éremutánzatával, ezt a sírleletet a 700-as évekre határozta meg.

28 Az átokházabilisicsi sírleletek ennél a leletnél időben jóval későbbiek. Legkorábbinak tekinthető köztük a laposlevelű indával díszített övdíszsorozat (XXIX. t. 1—20.). A laposlevelű inda állandó kísérője a VIII—

IX. századi avar leleteknek. A bilisicsi laposlevelű indadíszes darabok azonban nem tartoznak az indás díszítésű garnitúrák korábbi csoportjához. A körtealakú övvereteknek (XXIX. t. 1—5.) még megvan a függesztő szerepük a csüngős részekbe fűzött bőrhurkokon át, de a nagyszíjvég már két ikerlapból (XXIX. t. 12—12a) tevődött össze. Az övszíjak lyukvédői (XXIX. t. 10, 11) mellett már megjelennek a kisszíj végekkel kapcsolatos csüngőszí j ak lyukvédői is (XXIX. t. 6—8., 13—14.). Ezek a bronzöntés kezdetén még hiányoznak. A XXIX. t. 9., 22a Hampel J., Ujabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. Budapest, 1907, 266—267. 1., 116. tábla. 23 Csallány Dezső, A kunszentmártoni avarkori ötvössír. Szentes, 1933, 8., 30. 11., II. t. 18. 24 Fettich Nándor, Az avarkori műipar Magyarországon: AH. I, 1926, 32. 11., V. t. 41. 23 Publikálatlan temető, Móra Ferenc feltárása (1931). Ld. Csallány, D., Arch. Denkmäler, 1956, 144. 1., 503. szám. 26 Alföldi, András, Zur historischen Bestimmung der Avarenfunde: ESA, IX. (1934), 304. 1., 16. j. — Csallány, Id. 25. sansz, j., 190. 1., 851. szám. 27 Csallány, D., Arch. Denkmäler, 192. 1., 866. szám (az irodalmi vonatkozásokkal). 28 Csallány Dezső, Szegedi avarkori sírleletek és hun-bolgár ivókürtök régészeti kapcsolatai: AÉ, 1946—1948., 350—361. 128