A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Csallány Dezső: Az Átokháza-bilisicsi avarkori sírleletek

fel.

18 Ügy látszik, hogy ez a gyöngyfajta egészen késői avarkori sírleletek kísérője, és a dinnyemag alakú gyöngyökkel szemben későbbi használatot mutat. A további kutatásokra vár, hogy ezt az időrendi támpontot számos példán keresztül igazolja. Megkönnyíti az időmeghatározást a gyöngyfüzérben hordott balta alakú bronz csüngődísz (XXX. t. 1.), mely minden bizonnyal késői övveret csüngős része lehetett. A harmadik csoport két gyöngye (XXX. t. 1.) kék színű, gömbölyített, fehér sávbetét fut át rajta, két oldalán fehér-fekete színű pávaszem-párokkaL Összehasonlítás számára jó anyag. 4. Fülbevalók, fülbevalótípusok és gyöngysorok öntőmintája. A bilisicsi fülbevalók (XXX. t. 2—3., 10.) jellemzője az ovális karika, kerek, vagy négyszögű keresztmetszetű dróttal, egy vagy két darabból öntve. A toldásokat, végződéseket gömböcssoros muffokkal borították be. Az üvegpasztagyöngy csüngődísz mozgathatóan bronzpálcára szerelt, és a karikába benyúld ellengyöngye is van. Ilyen fülbevalók, minden griffes-indás övdíszítményekkel jellemzett avarkori temetőben bőségesen előfordulnak, elég ha az ősküi temető fülbevaló-típusait idézem a sok közül.

19 A korábbi fülbevalókkal szemben fejlődést jelent a karikába benyúló pálca, a gömböcssoros muff ok használata, és a két részből álló fülkarika. Az öntőminta-táblán (XXVIII. t. 1., la) a minták negatív képét és pozitív gipszlenyomatát látjuk. Csupán a darabban maradt ovális karikarész kapcsolódik az előbb említett bilisicsi fülbevalókhoz, a másik két öntőminta már nincs, fülbevalóink közt képviselve. Karikája kerek, négyélű keresztmetszetet mutat; zárt, tehát csak az elkészült példánynál vágták át a karikát és munkálták meg a használat céljára. Az egyik csüngője hármas gömböcs. Hasonló díszítésű fülbevalókkal máshol is találkozunk.

20 Újítást jelent a másik példány öntött, gyöngyöt utánzó, merev csüngője, valamint a különböző méretű és darabszámú gyöngysorok mintája. Kísérlet a fémgyöngyök alkalmazására üvegpaszta helyett, De a gömböcs-soroknak sokféle felhasználási módja is lehet. Az öntőminta-táblának csak egyik lapja került a sírba, a gyűrűpáncélrészlettel együtt (XXVIII. t. 3.), valószínűleg az ötvösmester utolsó ajándéka a felesége számára. Az öntőminta-tábla fedőlapja hasonló lehetett a gipszlenyomathoz. Két kiálló csapja, a negatív mintán (XXVIII. t. 1.) a bal alsó és a jobb felső sarokban látható kerek lyukba rögzítődött. Összeillesztés után a tölcséres nyílásokon át töltötték meg a mintákat folyékon fémmel. A megdolgozott tábla szürke palakő, vastagsága 2,6—2,4 cm. Hasonló anyagú öntőminta darabbal a győri 755. számú avarkori sírban is találkozunk.

21 Háromszögű bemélyítéseket és három párhuzamos barázdát véstek rá. Egy spanyolországi leletben is láthatunk rokon jellegű öntőminta-lapot.

22 Németóvárott (Alsó-Ausztria), a régi Carnuntum területén 1896-ban találtak egy csonka öntőmintát agyagpalából. Három csüngődísz mintája van rajta kifaragva. Az egyik félhold idomú, a má18 AÉ, 1943, 160. 11. (Deszik D.) 19 Rhé—Fettich, i. т., XVI. t. 8—9. és a többi (Öskü). 20 Fettich, Győr i. m., X. t. 16—17. (Győr-Téglavető dűlő, 27. sír). — Eisner,, i. m., 48. t. 9—10. (Dévényújfalu, 466. sír). 21 Börzsönyi Dániel, Győri sírmező a régibb középkorból: AÉ, XXVI. (1906), 320. 11., 755. sír, 1. ábra. 22 Zeiss, H., Die Grabfunde aus dem spanischen Westgotenrejch. Berlin-Leipzig, 1934. 126