A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Csallány Dezső: Az Átokháza-bilisicsi avarkori sírleletek

Az átlagos sírmélységre nem nyújthatunk pontos adatokat, mivel a halom földjét lehordták. b'eltűnő, hogy a halom nyugati oldalán csak férfi sírok, a keleti oldalán pedig -női és gyermeksírok helyezkedtek el (4. kép), zárt sorokban. Az avarkori temetőkben általában nem elkülönítve találjuk a nemek elhelyezését, hanem vegyesen, a temetkezés sorrendjében., A temetés rítusának egyöntetűsége, a lovas temetkezés és lócsontok hiánya, az azonos régészeti tárgyak, díszítő motívumok, technikai eljárások ismétlődése: a tárgyalt átokháza-bilisicsi leleteket szorosan úgy egymáshoz, mint a késői avarkori emlékanyaghoz fűzi. Ez a kapcsolódó emlékcsoport a Harapel-íéle II. emlékcsoport, amelyet a griffes-indás motívumok jellemeznek, öntött bronz övdísz-garnitúrák kíséretében.

6 A bilisicsi késő-avarkori temetőben a griffes ábrázolások teljesen hiányoznak, de a növényi minták gazdagsága annál jobban hangsúlyozódik. A kultúrkör, a népi kapcsolatok közelebbi meghatározása, a pontosabb időrend megállapításáéért, foglalkoznunk kell az átokháza-bilisicsi sírleletekhez fűződő problémákkal. 1. Edény. A bilisicsi cseréppalack (3. kép) kézzel formált, szűknyakú, hasasidomú, nagy fenékrésszel. Nem jellemző a kora-avarkori edényformákra, amelyeknél a súlypont a vállra és derékra, nem pedig az edény hasvonalára van helyezve.

7 A palackunk alakja a későbbi avarkorszakban sem általános, mert hiányzik a publikálatlan szeged-kundombi temetőben,

8 Kiskőrösön és Üllőn,

9 Győrben,

10 a szentes-ka jani nagy avar temetőben,

11 de öblösödését tekintve mindenképpen késő-avarkori edényforma. 2. Tűtartók. A női sírok jellemzői a faragott (esztergályozott) csonthengerből készült tűtartók (XXVII. t. 1., 13, XXX. t, 6., 9),

12 melyekben itt 2—3 mm átmérőjű, kerekded átmetszetű vastűk voltak elrozsdásodott állapotban; a XXVII. t. 13. alatti tűtartóknál 4,8 cm hosszú tűre lehetett következetetni.

13 László Gyula foglalkozott az avar tűtartók használati módjával és helyesen mutatott rá a finn és lapp női övkészség tűtartóival való kapcsolatra. Ezeknél a csonthenger mint védő hüvely húzható a bőr- vagy vászonszalagra, amelybe a tűt, vagy tűket megőrzés céljából szúrták.

14 Kétségtelenül helyes a kapcsolat és az alkalmazási mód, de azért felvetődik néhány gondolat, amelyre az ismertetett függesztési és használati mód nem ad magyarázatot. 6 Hampel, Josef, Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn, I

—

III. Braunschweig, 1905. 7 Csallány Dezső, Kora-avarkori edények Magyarországon: Dolgozatok, XVI. (1940), 118., 127. 11. Színben és kifejlődésében a csókái 6. sír. (1911) és a szegedkundombi 306. sír durván iszapolt, barnás színű, tölcséres nyakú, hasasidomú agyagkorsóiból (XVII. t. 11., ill. 12.) lehetne formáját leginkább levezetni. 8 Publikálatlan leletanyag. A szegedi múzeumban. Feldolgozta Sebestyén Ká

J roly. 9 Horváth Tibor, Az üllői és a kiskőrösi avar temető: AH, XIX., 1935., XX., XXXVII—XLVI. t. 10 Fettich N., Győr a népvándorláskorban. Győr, 1943., XXXIX—XLI. t. 11 Korek József, A szentes-ka jani avarkori temető: Dolgozatok, XIX. (1943), -XLII—XLIV. t. 12 László Gyula, Adatok az avarság néprajzához. II. Az avar tűtartók használata: AÉ, 1941, 186—191. 1., 1—2. kép, XLVIII. t. — 13 Erdélyi István, Az avarkori csontmegmunkálás néhány kérdéséről- AÉ, 83. (1956), 46-50. 1. V—VI. t. 14 László, i. m., 2. kép, XLVIII. t. 122