A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1957 (Szeged, 1957)

Csallány Dezső: Az Átokháza-bilisicsi avarkori sírleletek

Csuklós csüngőjű övveretek (XXVI. t. 1-7.), hét darab, felületükön recézett keretben áttört állatábrázolás: balra lépő négy lábú szárnyas sárkány, feje jobbra visszahajlik, szájával (csőrével) hosszú, rovátkolt, hurkosán visszahajló, kígyószerű farkát tartja. Bal oldalt kettős ékalakú pálcatag támaszkodik az állat nyakához. A csüngőrészen sugarakkal övezett arcábrázolás van. Az övdíszek hátsó lapja homorú, rajtuk két rögzítő szöget találunk. 2. sír. Ugyancsak 1926-ban került a szegedi múzeumba egy bronz övdísz-garnitúrtf maradványa (XXVII. t. 2—10.) Átokháza—Bilisicsről. Valószínűleg Palkó3. kép. Átokháza-Bilisics, 1. sír (1926). vies István átokházi földjén eszközölt fordítások alkalmával kerülhetett elő. Közelebbi adatok rendelkezésemre nem állanak. Kicsiny övdíszek tömör bronzból, csuklóra járó csüngővel (XXVII. t. 2—7.). Felerősítésük két fejes szeggel történt. Kettőnél csüngősrész nem volt (XXVII. t. 7, 10.), egynél pedig hiányzik (XXVII. t. 6.). Ügy a felső, mind a csüngős rész díszítő motívuma: egy-egy pár összehajló félholdalakú levél. Hátsó oldala homorúra öntött, a csüngőnél pedig sima. Együttes H. 2.2, Sz. 0.9, V. 0.3 cm. Nagyszíjvég alsó és felső lapja (XXVII. t. 8—8a.), öntött, tömör bronzból. Mindkét fele azonos öntőmintából került ki, pontosan összeillenek. Belsejük üreges; a szíjat egész hosszában végigvezették az üregben és két fejes szeggel erősítették meg a felül elhelyezett rovátkolt szögnyíláson keresztül. A felület díszítése: két-két ösz4 Csallány Dezső, A X. századi avar továbbélés problémája: Szabolcs-Szatmári Szemle, 1956. 1—4. sz., 39. 11., I. t. 2. (övdísz-garnitúra). 112