A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956 (Szeged, 1956)

Bálint Alajos: A Kiskunfélegyháza–templomhalmi temető

szénnel biztosítják a tűzhely melegét. Azonkívül »a halott hosszú,' álombamerült éjszakáját is meg kell világítani. Az elhaltnak szüksége volt a sírbatett mellékletekre, s a világosságot se nélkülözhette.«

20 A csecstói temetők leírásánál Foltiny és Korek Bannemek ezt a megállapítását idézik.

27 Ügy gondoljuk, hogy a mészdarabkák sírbaszórása is hasonló babonás néphiedelmekkel kapcsolatos. Banner idézett tanulmányában a sírokba szórt, vagy helyezett festékekről is megemlékezett. Legtöbbször vörös, vagy okker színű festékekről tett említést, mészről nem. Sajnos ilyen mészdarabkákat laboratóriumban még nem vizsgáltunk meg, így nyitott marad a kérdés, vajon ezek a mészdarabkák nem kréta, ill. festékek voltak-e? Ha a vizsgálat során kiderül, hogy valóban kréta, vagy festékekről van szó, úgy bizonyosan halott festés csökevényéről beszélhetünk. Külön emlékezünk meg a 135. sírban észlelt temetkezésről. Ez egy nagyobb tömegsír volt, amelybe egyidejűleg (!) hét férfit, koporsó nélkül földeltek el. Ügy látszott, hogy a hét férfi közül előbb négyet, ezekre még három halottat helyeztek. Ezek közül az első feje egészen felfordult: a koponyatetőn álló koponya öreglyuka felfelé állott. Sajnos, feltárásainknál antropológus nem volt jelen, aki igazolhatta volna azt a feltevésünket, hogy a tömegsírban elhelyezettek erőszakos halállal múltak ki. Valószínűsíti ezt az a tény is, hogy a tulajdonképpeni sírgödör hét halott számára aránylag kisméretű, és mindössze 55 cm mély volt. Ennyi halottat ilyen kis gödörbe csak úgy tudtak beleszorítani^ hogy a hét közül négyet kissé zsugorítva földeltek el. A 18—19—20-as sírokban három csontváz volt. A legalsó, férfi halottat koporsóban temették el. Fölötte egyidőben egy nőt és egy gyermeket földeltek el. A férfi koponyája feltárásunkkor már hiányzott, amelyet talán akkorbolygattak meg, amikor az anya és gyermeke részére a sírt- újból kiásták. A 37—38. kettős sírban két gyermeket (valószínűleg kislányokat) szintén egyszerre temettek. Mindkettő közös sírba került. Az 57. sír kislány csontváza fejénél, csecsemő csontvázrészek kerültek kibontásra. A Kiskunfélegyháza-templomhalmi temető sírleleteinek ismertetését a csontvázak mellett talált pénzekkel kezdjük. A 167 felásott sírból csak kettőben találtunk. A 2. sírból Mária királynő (1382—85) C. N. H. II. 116. dénárát és a 13. sírból Zsigmond (1386—1437) С N, H. II. 129. obulusa került előSzórványos leletként I. Ulászló (1440—44) С N. H. И. 146/A. dénárát találtuk. A mi temetőnk anyagát a pézleletekkel keltezett és eddig ismert hasonló temetők anyagával összevetve, tökéletes egyezőségeket ismerünk fel. A csúti sírmezőből Nagy Lajos, Mária, Zsigmond, sőt még Hunyadi János kormányzó pénzei kerültek napvilágra. Az e kori pénzekkel datált sírmellékletek a Szabó Kálman-féle Kecskemét környéki, kaszaperi, mezőkovácsházi, csanádapácai, vizsolyi temetők, majd az orgondaszentandrási, Mohács—Csele-pataki, sőt Szeged—ötömösi leletekből ismertek. A Kiskunfélegyházáról kikerült anyag is ilyen, de elég szegényes. Itt a 167 sírból csak 77-nek volt melléklete. 2e U-ott, 46. 27 Foltiny—Korek i. m. 163. 7fr