A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956 (Szeged, 1956)
Nagy Dezső: A hegyhúzó
»A homokkal való, közelharcot a kisparasztság folvtatta. A kun gazdáknak nem sok része volt ebben, sovány legelőül ismerték meg a homokot, nem Sg az embS gyötrelméül. Sehol annyi kis szerszámot és munkaalkalmatosságot nemláthat az ember mm ezen a vidéken. Hegyes kis karók, ásók, széles és keskeny kapák karcolok es faápoló szerszamok talicskák, targoncák és húzós kis kocsik, mind a k&ShS fegyverei, amelyeket a kisemberek használnak a nagy elemmel szemben A harc ered menyéről az alkothat fogalmat, aki csak akár húsz évvel ezelőtt iílátta a SS got. A vadon ábrázata helyébe egyre inkább a kultúrtáj arculata alakul ki sa sívó" homokon a legszebb kertek virulnak.« 2 K1 s a slvo Az említett sokféle homoki eszközök egyike a hegyhúzó. Az alább ismertetett példány a Kiskunhalastól 10 km-re levő Harkakötöny nevű pusztáról 1954Fig. 1. kép A harkakötönyi hegyhúzó befogott lovakkal (Eh-. Börcsök Vince felv.) be 2. k€r .!í lt a^g^i múzeumba. Leltári száma: 54.20.1. A századforduló táján a Borcsok család részére Szeged környéki barkácsoló készítette. Börcsökék ezzel indultak Kötönybe, »új honfoglalásra-, a futóhomok meghódítására Mint mondják - ők még a szegedkörnyéki Királyhalmon is ezt használták a homokos földeken. Anyagáról és technikájáról ezt mondhatjuk: akácgerendákból rótták össze Kerete teglalapalakú, kettős keresztfával, elől vontatógamóval. A csúszórészek szantalpszerűen vannak kiképezve, előrészén vastagabb ágból készült henger van amely az elohaladást könnyíti. (A bemutatott tárgyról hiányzik.) A keret második harmadánál, annak peremén, vaspánttal ellátott, vékony fatörzs van vastengelyekkel kétoldalt a keretbe erősítve, s e fatörzsön nyugszik a tulajdonképpeni homoktúró rész. Ez néhány akácfadeszkából áll, egyik végén két fogószarvyal, a homokkal érintkező (túró) részen széles, erős vaslemezzel. Méretei- hossza 184 cm, szélessége 140 cm, a csúszótalpak vastagsága 20—20 cm A hegyhúzót régebben (1900) négy ökörrel, később lovakkal húzatták Ket ember kellett hozzá, egy a lovakat vezette (nagyobb fiú, esetleg leányé. n. 2 170 deÍ FerenC: Futóhom °k. A Duna-Tisza-köz földje és népe. Athenaeum., Bp. 92
