A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956 (Szeged, 1956)
Bálint Alajos: A Kiskunfélegyháza–templomhalmi temető
aranyegyházi XLVII. sírban talált sírládához hasonlókat figyelhettünk meg» Az 1949. évi Mohács-Csele-pataki mentőásatás ismertetésénél szintén nélkülözzük a koporsókról szóló leírásokat. 15 A Szabadka melletti hingai temető koporsók rajzait sem ismerjük. 16 Az eddig ismert és részben e helyen felsorolt nagyobb középkori temetők koporsóinak csaknem mindegyike a Szabó Kálmán által leírt aranyegyházi sírládákkal megegyeznek. Ilyenek a kiskunfélegyházi temetőben napvilágra került koporsók nagyrésze. A csúti sírmező kétajtós koporsó formáját így nem tartjuk általános temetkezési szokásnak. Viszont egy trapézalakú koporsót a kiskunfélegyházi temetőben is feltártunk. Ez egy gyermek sírja volt (132. sír). A sírláda hossza 100, szélessége a fejnél 40, lábánál 20 cm volt. Valószínűleg trapézalakú koporsót bontott ki Móra Ferenc is, a Szeged—ötömösi temetőben. 11 " A leírás szerint »a koporsók elül feltűnően öszszekeskenyedtek, 15—20 cm-re, egyébként olyan lehetett, imint a mai koporsóké«, — s amint külön hangsúlyozza — »egyet találtunk láda formájút«. A koporsókat, ill. sírládákat erős, kovácsoltvasból készített pántokkal vasalták körül. A kiskunfélegyházi 100. sír koporsójának négy sarkában erős vasalások voltak. A sírládák általában 50 cm szélesek (69., 99. sírokban). Magasságukat nem tudtuk megállapítani, mert a kor hadas következtében összelapultak, vagy elmállottak. Két sírban (65, 99.) 22 cm-es koporsómagasságot sikerült mérnünk. Az elmállott koporsódeszkákból megfigyelhettük, hogy egy-egy sírláda magassága két deszkaszélességű volt, s a két deszkát éleikkel állították egymás mellé. Az említett két sírban a 22 cm-es mérhető magasság csak az egyik deszka szélessége lehetett. Szabó Kálmán viszont az aranyegyházi sírládák magasságát 26, 30 cm-ben tudta megmérni. 18 A mi 100. sírunk ládavasalásai kisebb vaspántok voltak, így a sírláda magasságának rekonstrukciójához nem alkalmasak. Koporsó csuklóspántokat és ládazárakat Kiskunfélegyházán nem találtunk. A koporsószegfek, vasalások azonban olyanok, mint amilyeneket a későközépkori, gótikus izlésű sírleletekből általánosan ismerünk. A halottak sírba tételével kapcsolatban olyan temetkezési szokásokat figyelhettünk meg Kiskunfélegyházán, amilyeneket eddig nem ismertünk. Temetőnkben jakéregből készített koporsókat is tártunk fel. Az ilyen koporsókat 10—15 cm hosszúságú és 7—9 cm szélességű fakéreg diarabokból állították össze (XVII. t. 1—5., 7—8.). A 39. sírban olyan fakéreg darabot találtunk, amely 44 x ö cm méretű volt. Minden fakéreg darabba 1,3—1,5 cm átmérőjű lyukat fúrtak. Ezeket valószínűleg azért készítették, hogy a kéregdarabokat a lyukakon át összefűzzék, összefűzésre esetleg haj15 Ifj. Fehér Géza: Az 1949. évi Mohács-Csele-pataki mentőásatás, Arch. Ért. 82 kt. 1955. 212—228. 16 Olga Shafarik-Mirko Schulmann: The medieval necropolis Hinga near Subotica. RAD — Travaux des Musées de Voivodina, Novi Sad, 3. 1954. 5—55. Továbbiakban: Shafrik — Schulmann. 17 Móra Ferenc: Ásatás a Szeged-öttömösi Anjou-kori temetőben. Arch. Ért. 1906. 21. 18 Szabó i. m. 57. 77