A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956 (Szeged, 1956)
Dienes István: A bordányi (Csongrád m.) honfoglaló magyar asszony lószerszáma
körében hatott, de bizonyára előbb-utóbb formálta — ha egyelőre közvetve, <:sak hatásaiban — a velük érintkező magyarság keletről hozott samanisztikus világképét is. Gyengített és tett egyre értelmetlenebbé számtalan, a pogány ősvallásban gyökerező szokást. A bordányi sír temetési szertartása talán már ennek az átmeneti kornak a terméke. Az ősi törvényeknek még eleget tesznek ugyan, de a halott mellé adandó hátasló helyett sánta, értéktelen gebe is megr felelt. A keresztény temetéseket látott pogány magyarok új tapasztalataikat érdekeiknek megfelelően használják fel. (Talán az őskori karperec is ugyanilyen okokból került á sírba. Talált, nem használatos tárggyal elégítették ki a halottat.) Kérdés azonban, hogy a tiszáninneni részek (Bordány ide esett) a Gyulák szállásterületéhez tartoztak-e és eljutott-e ide a missziós püspökség térítő tevékenysége. Tekintve, hogy elsősorban a Szeged-környéki részek birtoklására gondolok, érdemes e kérdést a város története szempontjából vázlatosan megvizsgálni. Konstantinos Porphyrogennetos szól a turkok lakóhelyének kiterjedéséről. Szerinte »ahol Turkia egész szállásterülete van, azt mostanában az ott fo^yó folyók nevéről nevezik el. A folyók ezek: első folyó a Temes, második folyó a Tutisz, harmadik folyó a Maros, negyedik folyó a Körös, és ismét egy másik folyó, a Tisza.«* 5 Történészeink egyértelmű véleménye, hogy ezzel csak Gyula törzsének szállásterületét jelölte meg. 46 Hihető is, hogy a Maros, Temes, Béga (?) partjain lakó törzsnek a Sárrét áthatolhatatlan mocsarai, a Körösök vidéke északi természetes határa volt, de nem valószínű, hogy a Tiszát, annak legfontosabb szakaszait ne lépték volna át. Reizner János, Szeged városának monográfusa a környék korai, honfoglalással egyidős megszállását 17 s a Demeter p^bánia még Szt. István előtti görög papok által történő alapítását 48 feltételezi. A templom környékén végzett ásatások ez utóbbit ugyan egyelőre nem igazolták, 49 de hogy a város egykori őse Gyula törzsének egyik féltett góca lehetett, azt én is biztosnak látom. Jelentőségét különösen két fontos víziút: a Tisza és Maros összetorkolása és az innen szétágazó szárazföldi utak eleve megadták. A kereskedelem évezredekkel ezelőtt kijelölt útja a sószállításra használt Maros. Az értékes cikk szárazföMi továbbításának szüksége települést kell hogy létrehozzon, mégpedig a Tisza jobbpartján, a Maros torkolattal szemkpzt. Erre mindenkoron a magasítón fekvő Szeged és környéke lehetett egyedül alkalmas. Birtoklását már az ősidőkben fontosnak tartották, mint régi földvárakkal való megerősítése bizonyítja. 50 A magyar honfoglalók a hosszú századok gyakorlatával kiépült kereskedelmi utakat és azok gócpontjait nem szüntették meg, sőt ebbe az erőhálózatba még új utakat is szőve vették birtokukba. A kereskedelem főbb útvonalait ismerjük 51 43 De. administrando imperio 40. fej. (Moravcsik Gy., Bíborbanszületett Konstantin — A birodalom kormányzása. [Bp. 19501 177.). 46 Vö. Hóman В., Turul 30. (1912) 100; Váczy P., Gyula és Ajtony. Szentpétery Emlékkönyv. (Bp. 1938) 491; Moravcsik Gy., Bizánc és a magyarság i. m. 47. stb. — Gyula szállásainak helye tökéletesen tisztázott. Konstantinos tudósítása megegyezik a krónikákban megőrzött hagyománnyal. Szt. Gellért nagyobbik legendája (cap. 10.) szerint Ajtonynak ugyanitt voltak birtokai. Anonymus (cap. 11. és 44.) csak annyiban tér el, hogy a körösi részeket nem számítja Gálád és Ajtony országához (1. Váczy P., uo. 497—498.). De ugyanide tehető Gy^a szá^ásterülete a helynevek alapján is (Moór E., A honfoglaló magyarság megtelepülése és a székelyek eredete. [Szeged 1944] 17—18.). 47 Reizner J., Szeged története. (Szeged 1899) I. 17—32. 48 Uo. I. 19., III. 3. 49 Cs. Sebestyén K., Szeged középkori templomai. (Szeged 1938) 33—36. 50 Ua., Dolg. 2. (1926) 146. 51 László Gy., Budapest a népvándorlás korában. Budapest az ókorban r munkában. (Bp. 1942) 1/2. 43. kép; Ua., Hitel 1942. szept. 357—368; Ua., HMNÉ i. m. 124. o. utáni térkép. 4P,
