A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956 (Szeged, 1956)

Szelesi Zoltán: Részletek Bihari Sándor leveleiből

gazdag anyagot nyújt a festők számára és nagyon csodálkozom azon, hogy eddig még senki sem kísérelt meg itt valami komolyat alkotni«. Biharit, debreceni benyomásaival szemben Velencében kellemetlen hideg és nagy drágaság fogadta. 16 Velence, 1887. I. 9. ... Műtermem és lakásom van már, de nem olyan, amilyet elképzeltem magamnak, A műterem tulaj donképen csak egy üres szoba, de az mindenesetre szépen fekszik. ... A velencei művészek egyesületében néhány festőnek bemutattak. Ez az egyesület úgylátszik igen jól áll. Helyiségük egy palotában van, ahol kiállításokat rendeznek és ahol esténként összejönnek a festők. Engem az egyesület elnöke vezetett be, akivel Dr. Rosa

26 ismertetett meg. Már megkaptam az engedélyt az Academia di Belle Arti-ban való esti rajzoláshoz, s a jövő héten meg is kezdem a munkát. 17 Velence, 1887. II. 7. ... Jelenleg ott tartok, hogy megkezdjem képemet,7 helyesebben már meg is kezdtem. Egyszerű téma, s ha úgy sikerül, ahogy szeretném, valószínűleg tetszeni fog. Három lányt és egy fiút festek, hogy a szemlélőt vidám hangulatba ringassák; vajon sikerül-e nekik? Nos, a lehetőség szerint gondoskodom róla. E képnél főleg azt akarom elérni, hogy a megvilágításban és a clair-obscurban olyasvalamit oldjak meg, amit eddig nem próbáltam. Körülbelül olyan nagy, mint a »Víziszony« volt, tehát nem egészen kicsiny. Arra törekszem, hogy színt és áttetszőséget vigyek bele. Határidőt nem tűzök ki magamnak, de nem lehetetlen, hogy április közepéig készen leszek vele, ha akadályok nem merülnek fel. Velencében Bihari Nádler Róberttel és Pettenkofennal találkozott és szoros barátságot kötött velük, különösen Nádlerral. Időközben Tauszig is meglátogatta. Munkáin igyekezettel bár, de nem nagy kedvvel dolgozott. A hazai környezet hiánya következtében, alkotóereje rohamosan csökkent. Itt készült művein a helyi olasz festők felszínes hatása érvényesült. Bihari érezte, hogy zsákutcába jutott, és hogy ebből mielőbb megszabaduljon, félévi tartózkodás után, a »lagúnák városá«-t e szavakkal hagyta el: ».. . Velence bármily szép is, én túlettem magam inyenc falatjaival, s most őseledelt kívánok: erdőt, völgyet, zöld rétet és madárdalt stb. Szóval életet a szabadban«. Bihari a nyarat Tarvisban töltötte, maid hazautazott és Baja érintésével Hódmezővásárhelyen telepedett le. Itthon újra elemében érezte maffát, önbizalma és munkakedve napról napra erősbödött, s rövidesen új témái születtek. Hódmezővásárhely, 1887. XII. 1. ... Ma reggel érkeztem ide és hajlandó lennék itt maradni, ha műtermet kapnék. Hódmezővásárhely úgy látszik az az igazi hely, ahol az ember eredményes munkát végezhet. Műtermet kerestem, s kilátásom van, hogy ikapok is egyet. Tehát itt maradok, s csak abban az esetben megyek el, ha műtermet nem tudnék szerezni. Az idevalók, a város lakói, a legkedvezőbb benyomásokkal töltenek el. 26 Tauszig velencei ismerőse, akihez ajánló sorokat vitt Bihari. 27 A »Velencei konyha« (»Ahol nincs, ott ne keress«) с alkotásáról beszél. Ezenkívül Velencében még megfestette: a »Szorgalmasan« és az »Érdekes levél« с képeit. Utóbbi egy. antwerpeni ^kiállításon kelt el. A nyár folyamán Tarvisban feslett: »Tavasz« és »Karintiai udvar« c. műveivel együtt, valamennyi munkája az 1887. őszi kiállításon szerepelt. 112