A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1956 (Szeged, 1956)

Szelesi Zoltán: Részletek Bihari Sándor leveleiből

Szolnokon 1885-ben természetesen még nem voltak olyan épületek, amelyek a tanyájukat ott felütő festőknek megfelelő műtermet tudtak volna nyújtani. Ez azonban kevésbé okozott súlyosabb problémát azoknak az úttörő osztrák (Pettenkofen és köre) és magyar (Aggházy, Deák Ébner, Mednyánszky) művészeknek, akik rendesen csak a nyarakat töltötték itt, és akkor pedig a szabadban künn, vagy valamelyik parasztház kertjében festegettek. A modellszerzés azonban már nem kis gond volt, mert a látástól vakulásig dolgozó parasztoknak, sem idejük, sem kedvük nem volt a »pózolás«-hoz. így aztán a seholsem alkalmazott szolnoki cigány volt az, aki pár garasért a művész hűséges modelljévé vált, akinek festői külseje, »szerencsésen« párosult igénytelenségével. 9 Szolnok, 1885. VII. 10. ... Az a benyomás, amelyet Szolnok tesz rám, igen kedvező. Remélem, hogy mindazt megtalálom itt, amiről már régóta álmodozom. Ma még csak tájékozódom,, holnap talán már hozzáfogok a munkához. 10 Szolnok, 1885. VII. 11. ... A munka egészen jól halad. Közben sokat tanultam, s különösen az foglalkoztat, hogy a napon való festés rendkívül nehéz kérdését megoldjam. Képemhez

21 tanulmányokat készítek és a napokban komolyan hozzá fogok a munkához. Ébner társasága igen kellemes és nagyon tanulságos. Sok tekintetben olyan tapasztalatai vannak, amilyenekre az ember hosszú idő múlva tehet szert, és ezekkel ő nem fukarkodik. Nagy kedvet kaptam, hogy képemet tempera festékkel kezdjem meg és csak azután fogok olajfestékkel beledolgozni. Ez a mód a színeket sokkal derűsebbé teszi. Bihari, bár a telet is Szolnokon töltötte, október végén rövid időre felutazott Budapestre, hogy Tauszig édesanyjának (Bihari 1906-os hagyatéki kiállításán, »T. A. úrnő arcképe« címen szereplő) portréját megfesse. 11 Szolnok, 1885. XII. 24. ...Az itteni, élet igen kellemesen kezd kialakulni és a nagy hideg ellenére, szolnoki műtermemben meglehetősen kellemes meleg van. A képem már alá van festve és remélem, hogy valami jót fogok alkotni. A kompozíció tiszta és egyszerű és az ennek alapját képező humor nem tolakszik nagyon előtérbe. Ébner szerint a kép> nagy haladást jelent számomra. Tervbevettem ezen felül egy másik képet

22 is, amelyet a tél folyamán szeretnék elkészíteni. A vázlat csaknem teljesen készen van. Egészen egyszerű téma. Egy kis gyermeket az anyja fürdet, akinek két másik asszony segít. Kicsiny, de kedves téma. 21 Első szolnoki alkotásáról, a »Bíró előtt« с egyik legismertebb és legsikerültebb művéről (1886. őszi kiállítás) van szó, mely Bihari kiváló jellemző erejéről., finom humoráról és Munkácsy, valamint a francia haladó festészet hatásáról tanúskodik. Ezzel a képével Eisenhut Ferenc és Koroknyai Ottóval együtt, ismét pályázott a Munkácsy-díjra, de most is eredménytelenül. A Munkácsy-díjat Koroknyai nyertééi, Bihari pedig a 600 forintos Társulati-díjat kapta és munkáját újra a király vásárolta meg. Bihari Sándor ezzel egyszerre az elismert festők sorába került. 22 »Fürösztés« (»Víziszony«) címmel, az 1886. őszi kiállításon szerepelt. 110