Gyarmati Gabriella: Munkácsy-öröknaptár (Békéscsaba, 2014)

Szeptember

szeptember 30. (1869) Munkácsy két évvel párizsi utazása, a Gustave Courbet müveivel való találkozás után megfestette első nagyméretű, sokszereplős, új felfogásban készült életképét, a Siralomházal, amelyen az anekdotázó hangvétel helyett a szókimondó jelleg került előtérbe. Munkája során a pszichologizáló szándék legfőbb segítője volt.

Egy Düsseldorfban kelt, Ligeti Antalnak szóló levelében így írta le Munkácsy a Siralomház eladásának mesébe illő történetét: „...egy szép pénteki napon, éppen azon, melynek reggelén két 25 talléros számlát kaptam a két festékkereskedésböl (...), bekopogtat atelierembe valaki. A herain szóra benyit egy kerek kis emberke szimpatikus alakja, mint egy vigasztaló angyal, úgy tűnt fel előttem. Először angolul szólított meg, de látva, hogy nem sejtek hozzá, németül mondta, hogy atelieremet akarja megnézni, mert hallotta, hogy egy nagyobb képet festek s szavai végeztével már munkámban lévő képem előtt állott. - Hosszú néma csend állott be. Arcáról nem bírtam leolvasni, micsoda hatást tesz rá a kép, végre megnyílnak ajkai, kérdve, hogy mennyiért engedném át neki a képet. Képzelheti mennyire meglepett ez a kérdés és mennyire zavarbahozott, miután még sosem gondoltam árának meghatározására. Ángliusom azonban olyan arccal állott előttem, miről a legkomolyabb vevöszándékot olvastam le. Egy pár percnyi gondolkozás után feleltem tehát, mondván 10 000 frank."

színműm 30.

Modellfotó a Siralomházhoz. A főalak: Az elitéit (1868; fotó: ismeretlen; Munkácsy Mihály Múzeum)

íXu-''K 7

Munkácsy Mihály múzeum Munkácsy-oíöknaptár

285