Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Kolozsi Barbara - Szabó László: Avar falu a Hortobágy határán
KOLOZSI BARBARA - SZABÓ LÁSZLÓ A LAKÓHÁZAK Az épületek szerkezete mind a település központjában, mind a külső részeken hasonló, különbség csak az elhelyezkedésükben jelentkezett (2. térkép). Míg az árkok között lévő házak egymástól távol, elválasztva álltak, addig a falu belsejében szorosan egymás mellett. Összesen 45 lakóépületet tártunk fel itt, amelyek kisebb-nagyobb csoportokban, néhol sorokban álltak. Szuperpozíciót mindössze kilenc háznál figyelhettünk meg, de elgondolkodtató, hogy egyes épületek annyira közel vannak egymáshoz, hogy egyszerre nem épülhetett meg a tetőszerkezetük. A házcsoportok közötti szabad területeken kemencék és hulladék-, illetve hamus gödrök kerültek elő. A lakóházak, mint az ebből a korszakból származóak általában, hasonló szerkezetűek. Félig földbe mélyítettek, felmenőfal nélküliek. Formájuk négyzetes, csak méretbeli eltérések vannak közöttük. A legkisebbek alapterülete kb. 2 x 2 méter, de a legnagyobbak sem haladják meg a 3,5 x 3,5 métert. A tetőt tartó cölöpök lyukai a falak mentén találhatóak, és több esetben jól meg lehetett figyelni a szelemengerendát tartó cölöpök nagyobb méretű gödreit. Mindegyikben található kemence vagy tűzhely, esetenként a kettő együtt is. A kemencék minden esetben a ház alapnégyszögén belül vannak, és az alapok kiásása után építették meg agyagból azokat. Amelyik házban épített kemence nem volt, ott a padlón jól megfigyelhetőek a nyílt tűzhelyek erősen kiégett nyomai. A bejáratok - ahol megtaláltuk azokat - minden esetben keletre vagy délre nyíltak. Általában a kemencével szemközti sarokból, kivéve két házat, amelyekben a kemencével szembeni falak közepén helyezkedtek el. A kemencék falai alig voltak kiégve, ami arra utal, hogy rövid ideig vagy fennállásuk alatt igen keveset használták őket. A házak betöltésében kevés leletanyagot találtunk. Mindössze a kemencék omladékában volt néhány sütőharang és edénytöredék, valamint a cölöplyukak némelyikének alján egy-egy orsógomb. A kemencékből, illetve közvetlenül előlük, több házból is vassalak és gyepvasérc került elő. A KUTAK A településen összesen négy kutat sikerült dokumentálni. Mind a falu déli részén helyezkedett el, szerkezetük azonos. Készítésükkor egy kör keresztmetszetű, függőleges, hengeres falú gödröt ástak, és ebbe építették a téglalap alakú tényleges kútszerkezetet. A kutakat használatuk után betemették, és csak a felső 2 métert használták hulladéktárolásra. Leletanyaguk a tipikus, korabeli „háztartási” hulladék: állatcsont- és cseréptöredékek, tapasztásdarabok, valamint platnitöredékek. 96
