Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Szabó Géza: Rejtélyes körárkok. Adatok az avar kori településszerkezethez
SZABÓ GÉZA C) Egyéb telepobjektumok Meglepően kevés egyéb telepobjektum: gödör, verem, oszlophely nyomát figyeltük meg a felszínen. Ezek is többnyire leletanyag nélküliek voltak, így az avar telephez sorolásuk is sokszor kétséges. Hasonló a helyzet az egyetlen kúttal is (Q56), melynek foltja érdekes módon a terület közepén, a domb meglehetősen magasan fekvő oldalában rajzolódott ki. A felszínen mintegy 4 m átmérőjű, fekete, humuszos betöltésü, szabályos kör alakú beásás lefelé tölcsére- sen szűkült, 4 m mélységben már csak 2 m átmérőjű volt. A laza, homokos talajban a többszöri omlás miatt csak 7 m mélységig tudtuk követni, ahol mindössze 1,5 m volt az átmérője. Faszerkezet nyomát sehol nem találtuk, pedig az általunk is megtapasztalt omlékony talajban belső ácsolat nélkül nem tudták volna kiásni a víznyerőt. A KERÁMIALELETEK LEÍRÁSA A feltárt objektumok harmada, 25 tartalmazott az avar korra keltezhető kerámiaanyagot. Az objektumokon belül a leletanyag előfordulása egyenetlen volt. A nagyjából 1000 tételt számláló kerámiaanyag mennyiségének nagy része házból, kemencéből, vagy munkagödörnek meghatározható objektumból származik, az egyszerű tüzelők általában szórványosan tartalmaztak edénytöredékeket, míg a feltárt árokszakaszok szinte teljesen üresek, leletmentesek voltak. A kerámiaanyag technológialag két fő csoportra osztható: kézzel formált és korongolt edényekre. A kézzel formált edények között kisméretű fazék- és sütőharang-töredékek láttak napvilágot. A gyorskorongon előállított fazekasáru csoportjában jelentős számban fordulnak elő az igen jó minőségű jellegzetes, szürke és fekete kerámiához tartozó darabok. Technikailag és kivitelének minőségét tekintve átmeneti, harmadik kategóriának tekinthetők a kézikorongolt edények. A technikailag elkülönített csoportok megoszlása a következő: a kézzel formált töredékek a leletanyag mintegy felét, 51%-át alkotják, a fennmaradó 49%-ot a gyorskorongolt és kézikorongolt áruk jelentik, melyek 26-21 arányban képviseltetik magukat. A technológia alapján meghatározott csoportok közötti különbségek az edények soványítá- sában is megfoghatók. A kézzel formált fazekak és sütőharangok igen sok adalékanyagot tartalmaznak, melyek legtöbbször a homok mellett a kavics és a kerámiazúzalék, illetve a mész és szerves anyag. A gyorskorongolt szürke kerámia igen jól iszapolt, homokot és elvétve kagylótöredékeket mutat. A szintén korongolt sötétbarna színű, ill. fekete kerámia esetében többször figyelhetjük meg a csillám és esetlegesen az apró kavics jelenlétét. A kézi korongolt edényekre az erős homokos, kavicsos soványítás jellemző (5. kép). 70
