Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)
Szabó Géza: Rejtélyes körárkok. Adatok az avar kori településszerkezethez
SZABÓ GÉZA B) Belső árkok (4, 6-11, 13-20, 29-36, 46, 50-51, 57. objektumok) A belső, sokszor a humuszréteg alá alig mélyedő, ezért a domb kopása miatt csak rövid szakaszokon megfigyelhető, elszórtan jelentkező árkoknak csak kis része értékelhető. A mélyebbre futó árkok meredek fala, trapéz alakú keresztmetszete, barna, humuszos betöltése a külső árokrendszerrel mutat hasonlóságot. Nagyobb, egybefüggő felületen csak az egy építményhez tartozó 29-32. számú árkokat sikerült megfigyelnünk, sajnos az erősebben lekopott dombtetőre futó árkok keleti vége ez esetben is már hiányzott. Itt a külső árokrendszerhez egy rövid, mintegy 7 m hosszú egyenes résszel csatlakozott az eredetileg valószínűleg a dombtetőt lekerítő 1 m széles, meredekfalú árok mintegy 40 m-en megmaradt szakasza (2. kép). A többi, elszórtan elhelyezkedő árokrészlet önálló építmények részei lehetettek, néhány pedig hosszabb árkok megmaradt kisebb szakaszai voltak. Az egymást több esetben is keresztező árkokból egyértelmű, hogy nem egyszerre készültek (Q14-18, 50-51). A többtagú árokrendszeren kívül avar kori régészeti leleteket vagy egyéb objektumokat csak az északi oldal középső részén figyeltünk meg, ebből kettő volt árok (Q12, Q70). A telep belső időrendjéhez az egymást vágó objektumok közül különösen a domb északnyugati lejtője aljában futó Q70-es árok ad fontos információt. A külső tagolt árokrendszeren kívül eső, csak egy rövid szakaszon megfigyelt, nagyjából É-D irányú, trapéz keresztmetszetű ároknak hol több, hol csak egyetlen tagja volt megfigyelhető a barna, humuszos, természetes feltöltődésben. Ezt az árkot egyértelműen vágják a Q53-55. kemencék és a hozzájuk tartozó munkagödrök. Ez alapján legalább két, a másutt megfigyelt relatívkronológiai adatokkal együtt legfeljebb három építési periódussal lehet számolni ezen a telepen. II. A LAKHATÁSHOZ SZÜKSÉGES ÉPÍTMÉNYEK A lakhatáshoz szükséges kemencék, gödrök, vermek, házak a külső árokrendszer északi oldalának középső részén, főként a két befelé forduló árokszakasz mögötti védettebb, egy belső (Q36) árokkal is elkerített részen helyezkedtek el. Az árokrendszer előtti részen csak egy kisebb felületen, egy bokorban volt néhány objektum (53-55, 67—73). A) Kemencék és munkagödreik (21-24, 37-44, 53-55, 67-73. objektumok) Az álalunk feltárt területen viszonylag magasnak tűnik a kemencék aránya. Többségük egyszerű, viszonylag gyengén átégett, alig földbemélyedő külső kemence volt, melyhez munkagödör is tartozott. A 21. objektum esetében a külső kemence enyhén ovális, mintegy 90 x 110 cm-es átmérőjű volt, amelynek nyugati oldalán egyértelműen sikerült megfigyelni a 66
