Liska András - Szatmári Imre: Sötét idők rejtélyei. 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén - Tempora Obscura 3. (Békéscsaba, 2012)

Szabó Géza: Rejtélyes körárkok. Adatok az avar kori településszerkezethez

SZABÓ GÉZA

képének felvázolására, szélesebb történeti, gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggésekbe való helyezésére is.

Az ásatás során a dűnesorból kiemelkedő homokdombot gyűrűszerűén körülvevő hármas árokrendszert figyeltünk meg, melyen belül további árkok és az északi oldalon lévő árok nélküli rész közelében néhány ház, kemencék és kisméretű veremépítmények voltak. Itt a nagyjából vese alakú, mintegy 6-8 ha területet közrezáró árokrendszer két össze nem érő végét az északi oldal közepénél befelé fordítva egy tölcséresen szűkülő, kb. 20 m hosszú, 15 m széles részt alakítottak ki.

A LELETMENTÉS SORÁN MEGFIGYELT RÉGÉSZETI OBJEKTUMOK ÉS JELENSÉGEK

I. ÁRKOK, ÁROKRENDSZEREK

A) Külső, többtagú árokrendszer (1-3, 5, 11, 25-27, 47-48, 62-63. objektumok)

A domb külső peremén, közel a kiemelkedés lábához több esetben egymás folytatásába eső többtagú árokszakaszokat figyeltünk meg. Közös vonásuk, hogy a nyesett felszínen szabálytalan iránykövetésükben is egymással párhuzamosan futó, különböző szélességű és mélységű árkok fala feltűnően meredek, metszetük nagyjából trapéz alakú, a humuszolás mélységétől függően egymás közelében, vagy már egymásba kapcsolódva figyelhettük meg őket. A keleti oldalon a külső árok megfigyelt szélessége az 50 cm-re mélyedő 1. objektumnál 70 cm, a hozzákapcsolódó középső, 2. árok 40 cm szélességével és 25 cm-es mélységével sekélyebb és keskenyebb volt. A belső oldalon futó 3. árok pedig még ennél is kisebb volt, mindössze 35 cm szélesen, 15 cm-re mélyedt az altalajba (1. kép).

A feltárás északi részén a felszínen mintegy 2 m széles sávként jelentkező 11. objektumnál csak a bontás során derült ki, hogy itt is valójában egy hármas, trapéz keresztmetszetű beásá- sokból álló árokrendszerről van szó. A domboldal kevésbé lekopott nyugati oldalán a fentiekhez hasonló szerkezetű 25-27. árkok együttes szélessége a szántás alatti szinten 3,5 m volt. Itt is a külső, a nyugati oldalon futó volt a legmélyebb.

Az árokrendszer betöltése világosbarna, humuszos, agyagos talaj volt, amelyben leletanyag alig volt, egyetlen kerámiatöredéken kívül csak néhány kisebb csontdarab került elő belőlük.

64